Buszgyártás kínaiakkal

Magyarországi autóbusz-összeszerelő üzemet létesítene a kínai King Long buszokat importáló gödöllői cég. A bejelentés időzítése érdekes, mivel most van közbeszerzés előtt a Volánbusz Zrt. 60 autóbuszára kiírt pályázat. Utóbbi cég a kínai járművet preferálta, de az eredményt megtámadta az egyik pályázó.

Az évi 13 ezer busz gyártására képes és tavaly 1,1 milliárd jüanos (112 millió euró) forgalmat elért Xiamen King Long United Automotive Industry Co. azért akar megtelepedni hazánkban, hogy a jármű európai uniósnak számítson, és innen olcsóbban léphessen az európai piacra.

A tervezett beruházással kapcsolatban Kelemen János, a King Long Magyarország Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a Dél-Alföldön, valamint Gyöngyös és Miskolc környékén keresnek megfelelő helyet az ideális esetben napi két járművet kibocsátó gyár számára. Ha lenne ennyi megrendelés, az üzem több mint 150 embernek adna munkát. A King Long buszok keresettségéről az importőr cégben résztulajdonos Kelemen János elmondta, hogy Európában több mint ezer járművet adtak el eddig.

A 85 százalékig a Luxemburgban bejegyzett FA East SA tulajdonában lévő King Long Magyarország Kft. másfél év alatt 150 buszt értékesített a magyar piacon. Legtöbbjükkel Gödöllőn és környékén, valamint Zsámbék vonzáskörzetében viszik az utazókat a Volán alvállalkozói.

Nemcsak idejön egy kínai buszos cég, hanem egy magyar is megveti a lábát Kínában. A debreceni Magyar Járműtechnikai Zrt. 12 méteres szóló és 18 méteres csuklós buszát a Pekingtől hetven kilométerre lévő Pacsou városban gyártják a jövőben. Tarnai Sándor igazgató lapunknak elmondta, hogy a helyi Jing Long Automotive vállalattal megkötött magyar technológiatranszfer – a gyártósorok, szerelési és gyártási technológia – értéke eléri a hatmillió eurót. Az összesen 16 ezer négyzetméternyi gyártócsarnokkal és raktárakkal rendelkező társaság a nyolcvanas években vázfőegységeket készített az Ikarusnak, majd az Ikarus 200 típusú buszok teljes nagyjavítását végezte.

Az ezredfordulótól nagyobb darabszámban gyártottak midibuszokat, öt éve pedig belevágtak egy alacsony padlós városi buszcsalád tervezésébe. A cég 2006 tavasza és 2007 vége között 52, DAF alvázra épített emeletes autóbuszt szállított az isztambuli tömegközlekedési vállalat számára. Azóta pedig közel száz járművet készített német, dán, szerb és román megrendelésre. Tarnai Sándor kiemelte: buszcsaládjuk önhordó karoszszériájú, így nem szorulnak rá egyetlen alvázgyártóra sem. Egy esetleges kínai buszgyár idejövetele nem jó hír a magyar gyártóknak, bár a járműveknek itthon is lenne piacuk, hiszen a kilencezer darabos magyar autóbusz-állomány elöregedett. Fórián István, az autóbusz-rekonstrukciós program miniszterelnöki megbízottja szerint a magyar buszgyártásban érdekelt cégeknek – Alfa Busz, Csaba Metál, Kravtex, NABI, Magyar Járműtechnikai Zrt., Rába –, valamint az alkatrész- és főegység-beszállítóknak klaszterba kellene tömörülniük, hogy kellően össze tudják hangolni fejlesztői, gyártói és beszerzési tevékenységüket. Az említett buszgyárak összefogása azonban nem ígérkezik közeli eseménynek, mert mindegyik más beszállítókkal dolgozik.