Rendkívüli: Lázár János lecsapott a Strabagra, elbukhatja az egyik legfontosabb magyar autópályát – azonnali vizsgálat indult az osztrák multi ellen
Rendkívüli auditot rendel el Lázár János az AKA Zrt. a.k.a. Strabaggal szemben – írta Facebook-oldalán az Építési és Közlekedési Minisztérium.
A Strabagnál teljes a valóságzavar! Nem elég, hogy az általuk vállalt határidőt sem tudják vállalni, és miattuk nem lehet átadni a forgalomnak az M30-as autópályát, most még egy gátlástalan és abszurd akcióba is belekezdtek a leányvállalatuk (M5 Holding GmbH) által tulajdonolt AKA Zrt. koncessziós szerződése kapcsán
– ment nekik a szaktárca a közleményben.
Mint írták, a cég a 2031-ben lejáró koncessziós szerződését szeretné úgy meghosszabbítani, hogy egy autópályát sem képesek megépíteni az általuk vállalt határidőre.
Természetesen a kormánynak nincs szándéka, hogy ezt a szerződést meghosszabbítsa
– sokkal sürgetőbb feladat az, hogy a 2031-ig tartó időszakra vonatkozó feltételeket is felülvizsgálja: a nyereségmegosztást racionalizálni kell. Hangsúlyozták, hogy a nyereségből az államnak kedvezőbb feltételek mellett kell részesednie.
Ezért az erre vonatkozó felülvizsgálatot az építési és közlekedési miniszter ma elrendelte.
Továbbá Lázár János elrendelt egy rendkívüli auditot is, mert
felmerül a gyanú, hogy a korábbi időszakban pénzügyi visszaélések következtek be a koncesszió során.
A Strabagnak azt javasolja a minisztérium, hogy készítse elő az utóbbi évek hiánytalan pénzügyi elszámolásait és teljesítéseit az auditra. A közleményt így zárták:
Az ámokfutó felelősséghárításai helyett pedig igyekezzen elvégezni azt, amit vállalt! Nem fogjuk hagyni, hogy a Strabag diktáljon!
Már korábban is magyarázkodott a Strabag
Az építési és közlekedési miniszter idén februárban szabta ki a határidőt, amely szerint a Strabagnak október végéig be kell fejeznie az M30-as Miskolc és Tornyosnémeti közötti szakaszát, amelyet még 2024 februárjában zártak le. Tavaly szeptemberben még csak annyit lehetett tudni, hogy a Strabag még csaknem egy évig dolgozhat az általuk épített út garanciális javításán.
A kivitelező szerint már a lezárás előtt is végeztek független szakértői vizsgálatokat a területen. Ami ennél is érdekesebb, hogy a Strabag szerint a burkolat sérülését a kivitelezés után, az altalajban megjelenő, addig ismeretlen eredetű víz okozta. A nyomás alá került víz megváltoztatta az altalaj állapotát, ami így
- megpuhult
- és átázott.
Az altalaj mélyen eltört, és egyenetlenül süllyedt a töltés, ez pedig a burkolat repedéseihez, valamint a vízelvezető rendszerek, árkok sérüléséhez vezetett.
Ez a vízmozgás nem volt előre jelezhető sem a tervezés, sem a kivitelezés közben
– állítják.
Erről a Strabag szerint tájékoztatták Pántya József helyettes államtitkárt és az üzemeltető MKIF Zrt.-t is. A Strabag az eredményekre hivatkozva visszautasította a megbízó Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) jótállási igényét, mondván, nem ők okozták a hibát. Ezután a cég három különböző javítási opciót is benyújtott az ÉKM-nek, de állítólag nem kaptak érdemi választ, és döntés sem született a javítási munkálatok megkezdéséről.
Korábban is készült egy súlyos jelentés az M5- és M6-koncesszióról
A magyar állam szempontjából rendkívül kedvezőtlen szerződéseket kötöttek a 2010 előtti kormányok az M5 és az M6 jelzésű autópályák koncessziós hasznosítása érdekében – erről adott ki közleményt a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH).
A szervezet a Koncessziós Tanács számára készített összehasonlító vizsgálatot, amelyben az 1994-ben, illetve 2006 és 2008 között kötött koncessziós megállapodásokat elemezte.
Az SZTFH szerint ezek a szerződések jócskán eltértek a nemzetközi gyakorlatban kialakított jó megoldásoktól, ennek következtében pedig az állam érdekei jelentősen sérültek. „A Nemzeti Koncessziós Iroda által előkészített új koncessziós szerződéstervezet orvosolta a hiányosságokat, és valamennyi vizsgálati szempont alapján megfelelően képviseli a magyar állam érdekeit” – mutattak rá.
A vizsgálat megállapította azt is, hogy a korábbi szerződések pénzügyi modelljei nem felelnek meg a nemzetközi gyakorlatnak, és rendkívüli pénzügyi előnyökhöz juttatták a magánbefektetőket. Ugyanakkor az államnak súlyos kockázatot jelentettek és jelentenek ma is.
