Az Európai Unió (EU) tagállamai egyre növekvő földgázpiaci függőséggel szembesülnek. A jelenlegi piaci helyzetben a tagállamok felében a földgáz 20 százalékot meghaladó részesedéssel rendelkezik a teljes energiafelhasználásban, miközben szinte minden tagállam több mint 60 százalékban importforrásokból kénytelen fedezni keresletét. Ez többek között a hatékony saját erőforrások hiányának, a hazai kitermelés csökkenésének és a belső hálózat fejletlenségének köszönhető. Az importált földgáz árának az utóbbi években tapasztalt extrém áremelkedése (2005-2008 között megduplázódott) nemcsak gazdasági nehézségeket okozott, hanem a többször előfordult importkorlátozás miatt komoly ellátásbiztonsági kérdéseket is felvetett.



Az egyoldalú függés mérséklését, az ellátásbiztonság növelését és a versenyképes árak kialakulását talán túlságosan is az évek óta „mantraként” emlegetett alternatív kelet-nyugat irányú tranzitvezeték projektek (Nabucco, Déli Áramlat) megvalósításától reméljük.



Bár jelentőségük vitathatatlan, a geopolitikai összefüggések miatt ezekre való ráhatásunk korlátozott. Mindeközben viszont mintha nem hangsúlyoznánk eléggé a saját házunk táján megvalósítandó fejlesztéseket. A régió országai között átjárható és rugalmas, integrált belső rendszer ugyanis hatékonyan és hatásosan lenne képes segíteni az ellátás biztonságát fenyegető helyzetek kezelését.

A nyugat európai földgázpiaci törekvések egyértelműen az egységes és integrált piac kialakításának irányába mutatnak. Ennek következtében a nyugat európai tagállamok már élvezik a bővebb import portfolió előnyeit. A közép és kelet európai (KKE) régióban viszont szinte kizárólag az oroszországi importforrások a meghatározóak mind ellátás, mind ármeghatározás tekintetében. A nyugat európai földgázipari tapasztalatokból tanulva, a jelenleg még elmaradottabb KKE régió országai is jelentős lépéseket tehetnek az uniós szintű földgázpiaci integráció irányába. A régió országai közötti infrastrukturális fejlesztés kulcsfontosságú a KKE régióban az alacsony tárolói kapacitás, a hiányzó határkeresztező kapacitás és a kétirányú áramlást támogató vezetékrendszer hiánya miatt.

Ezek megléte biztosítaná a kereskedési lehetőségek növelését és a versenyképes árak kialakulását is. A tavalyi év tapasztalata egyértelműen mutatta, hogy jelentős igény és fizetőképes kereslet mutatkozik a kereskedési pontokhoz (hubok) csatlakozó szállítási kapacitások, illetve a kereskedést fizikailag segítő tárolói kapacitások iránt. Ez kiváló megtérülési lehetőséget biztosít az infrastruktúra bővítésre. Befektetésekre van szükség a földgáztárolásban, hogy növelni lehessen a felhalmozható tartalékokat, melyekkel az esetlegesen kiesett importforrásokat tudják pótolni rövidtávon.

Mindemellett a tárolói kapacitások megléte előfeltétele az azonnali (spot) piaci kereskedés fejlődésének is. Az átviteli hálózat bővítése elengedhetetlen az új források behozatalához és a földgáz tagállamok közötti szállításához. A megfelelő összeköttetés önmagában is jelentősen növeli az egyes országok ellátásbiztonságát, valamint szélesíti a kereskedhető kínálati portfóliót.

A KKE országok számára a kínálati portfolió bővülésének van még egy pozitív hatása: lehetővé válik, hogy a teljes európai gázpiac kereslet-kínálati egyensúlyának megfelelő árak elérhetővé váljanak régiónkban is. A nyugat-európai ellátás növekvő diverzifikációja elsősorban a cseppfolyós földgáz LNG térnyerésének köszönhető. Ez viszont nemcsak az ellátás biztonságát növelte, hanem vezetéken érkező földgáz árazásától eltérő - általában rugalmasabb - árazást is lehetővé tette. Jobb tagállami infrastrukturális összeköttetés és régiós kereskedési lehetőség szükséges ahhoz, hogy ezek nálunk is elérhetővé váljanak. Összességében tehát a befektetések megfelelő kombinációja és együttes érvényesülése növeli a rendszer kihasználtságát és hatékonyságát, valamint segíti a piaci integrációt, illetve a versenyképes árak kialakulását a régiónkban is.

A támogató infrastruktúrák mellett további földgáz-kereskedési pontok kialakulását is ösztönözni kell a világpiaci („gas to gas”, azaz nem olajár alapú) árazás megalapozása érdekében. A megfelelő infrastrukturális összeköttetéssel rendelkező gáz hubok növelik a régiós piacok likviditását, megteremtik a hatékony kereskedéshez szükséges transzparenciát, egyúttal hozzájárulnak az ellátás biztonságának növeléséhez is. A transzparencia mellett elősegítik a kínálati oldal bővülését és ennek révén a verseny fokozódását is.

A nyugat-európai kereskedési pontok fejlődését tekintve a spot piac jelentős növekedést mutatott az aktív kereskedésnek köszönhetően. A stabil spot piacok kialakulását követően megjelentek a hosszabb távú és határidős ügyletek is. Ezek célja az olykor hullámzó árak kezelése, ami a világpiaci árazás megjelenésével egyre jelentősebb befolyást tett a korábban olaj-ár indexált árakra. Az ármeghatározás módszertanában való elmozdulás elsősorban a gáz-gáz verseny kialakulásának volt köszönhető, amelyben szintén meghatározó szerep jutott az LNG komponens növekedésének. Ahogy az LNG felveszi a versenyt a szállítóvezetéken érkező földgázokkal, úgy mozdul el az árazás olaj-ár indexált alapútól a világpiaci árazás irányába.



A világpiaci árazással szemben a hosszú távú szerződések nem képesek az árkorrekcióra, ami főként árcsökkenéskor jelentős. Hosszú távon csak abban az esetben jutna kompenzációhoz a fogyasztó, ha ugyanolyan mértékű hullámzás történne mindkét irányba. Felfelé történő gázárváltozáskor viszont az eladó többnyire manuális korrekciót alkalmazva megfosztja a fogyasztót ettől a kompenzációtól. A világpiaci árazás előnye, hogy a piacok képesek rövidtávon is reagálni a világpiaci földgáz árának hullámzására és korrekciós ügyletekkel kezelni tudják a nem kívánt ármozgásokat. Mindehhez viszont egy hatékonyan működő kereskedésre van szükség likvid és stabil spot piaccal.

A hatékony Kelet- és Közép Európai földgázpiac kialakulásához tehát jelentős infrastrukturális befektetéseket kell realizálni. Ebben minden szereplőnek jelentős felelőssége és egyúttal lehetősége is van. A kormányzatnak és a szabályozónak egyértelmű szabályozási és engedélyezési eszközökkel kell az infrastrukturális befektetéseket, és a kereskedelmet ösztönözni. A potenciális befektetőknek minél előbb fel kell tárni a lehetőségeket, és el kell kezdeni a piaci igényekkel alátámasztott fejlesztéseket, mert aki előbb lép a piacra jelentős előnyhöz juthat. A kereskedőknek fel kell készülniük mind a szükséges kapacitások megvásárlásával, mind a kereskedelemhez szükséges speciális tudás megszerzésével az eddigieknél sokkal komplexebb működésre, hogy versenyképességüket megőrizhessék.
Ságodi Attila, partner, KPMG energetikai és közüzemi tanácsadás