Oroszországnak nem csak a Nyugatból van elege, Kínából is, és a háborúval új embertípust hozna létre
Oroszország, miután nyugat felől megerősítette a hátát az egykori Ukrajnával mint szigetelő „vattaállammal”, hozzálát az új orosz embertípus, az ukrajnai csatákban bizonyított, harcedzett exkatonákra épített birodalma alapkövének konszolidálásához.
A nemzetközi társadalomtudós-közösség felhívja a folyamatban rejlő veszélyekre a figyelmet. A Postsocialism című fórum (szerkesztője dr. Jeremy Morris angol professzor, aki a dániai Aarhus egyetemén dolgozik) szerint
Oroszországot két dolog viszi rosszfelé: a bolondok és a rossz utak.
Könyve (A mindennapok politikája Oroszországban: a csalódástól az ellenállásig) alapműnek számít, hiszen gyakorlatilag az egyetlen rangos nyugati tudós, aki az ukrajnai háború kezdete óta szociológiai kutatásokat végzett Oroszországban, állambiztonsági tisztektől melósokig, újságírókig sok emberrel tartotta a kapcsolatot, tanult és tanított történeteikből.
Oroszország: új ideológusok, új doktrína
Ám a fent említett nagyobb folyamat nemzetközi feltételeit Szergej Karaganov és Alekszandr Dugin ideológusok dolgozták ki. A belső koordináta-rendszert pedig a Vedomosztyi hasábjain a minap Alekszandr Haricsev – akit a Vedomosztyi csak mint „Kreml-csinovnyikot”, tisztviselőt mutat be – vázolja fel. A szerző egyébként főosztályvezető a putyini elnöki apparátusban – azaz nem akárki.
Haricsev ötpontos, embermodellező képlete a „Kik is vagyunk mi?”című írásából:
- A társadalomban érezhető hasadások, a megosztottság. Ennek az okai, azok talaja a társadalmi, gazdasági, nemzeti-kulturális vagy politikai ellentmondások. Ezekre szerinte a válasz a szolidáris és összezáró társadalmi közeg.
- A második kihívás: ami az egész országot érinti, a szuverenitás elvesztése. Haricsev úgy gondolja, hogy ha Moszkva nem kezd az ukrán „különleges műveletbe” (azaz nem támadja meg Ukrajnát), akkor záros határidőn belül elvesztette volna politikai szuverenitását. Példaként hozza fel, hogy az ukrán háború megindításáig, 2022-ig a legjobb fizika-matematika szakos végzős hallgatók 70 százaléka külföldre ment tanulni. És közülük szinte senki nem tért haza.
- A harmadik kihívás – a családok vonatkozásában – a lakosságszám csökkenése, a család, a gyerekek elutasítása. Mindezt Haricsev világméretű problémaként fogja fel, amit visszavezet egy „globalisztikus kísérletre”. Kínát hozza fel példaként.
A kínai nagyvárosokban a nők nem akarnak családot. Élnek, karriert csinálnak, kielégítik szükségleteiket. Amikor a harmincadik életévükhöz közelednek, szülnek egy gyereket. Valakitől, vagy spermabanki anyagot használva
– írja. Azaz a hiányos, nem teljes család válik normává. Egy gyereket hoznak a világra, és azt mondják, ez elég. A férj meg csak kiegészítő probléma, akadály, akinek ki kell mosni a zokniját és ennivalót készíteni neki. „A gyermek nélküli és az LGBT-propaganda demográfiai gödörbe vezet, és megsemmisíti népünket – konstatálja a szerző. Ezért mindig is ellene leszünk, mert különben meghalunk” – írja Haricsev.
- A negyedik kihívás a szerző szerint az, hogy az oroszok alapvetően a kollektivizmus emberei, szemben a Nyugat individualizmusával. Ugyanakkor ki meri mondani, ami a Szovjetunió idejében a legszigorúbb tabuk között volt: hogy összeomolhat a politikai rendszer, és a nép elveszti a bizalmát a hatalmi rendszer iránt. De választ is ad: a megoldás a meritokrácia, a politikai vezetésben olyan emberek behozatala, akik „bizonyítottak” (mondjuk az ukrajnai fronton).
- Végül az ötödik kihívás az állampolgárok elembertelenedése, az ember menekülése a virtuális térbe, a fogyasztói társadalom térhódítása, a mértéktelen reklámözön, a bevásárlóközpontok gomba módra való szaporodása.
Nekünk hazafiak kellenek, nem a díványon hentergő uracsok. Olyanokra van szükségünk, akik csinálnak is valamit, tettre készek, felelősnek érzik magukat saját magukért, családjukért, országukért
– foglalja össze Haricsev.
A Kelet és a Nyugat értékrendje
Mindehhez szükséges az „oroszországi értékrend” fejlesztése. Haricsev ehhez Vardan Bagdaszarjan örmény származású, de Oroszországban dolgozó politológus, elemző tanulmányát hívja segítségül, amely összefoglalja az orosz és a nyugati értékrend legfontosabb elemeit.
- Oroszország számára a meghatározó emberi tulajdonságok: hazafiasság, kollektivizmus, erkölcsi ideálok, a népek egysége, irgalmasság, a szellemi értékeknek az anyagiak fölé helyezése, igazságosság, a haza szolgálata.
- Ezzel szemben a „liberális Nyugat” számára fontos dolgok: az emberi (szabadság)jogok, az élet, a humanizmus, az alkotó munka, hazafiasság, egyéni boldogulás – írja a Haricsev által idézett tanulmányában Bagdaszarjan.
