Sárváron megint van élet

Megint érdemes elővenni a németnyelv-tudást Magyarország nyugati, különösen vasi és zalai területein: osztrák, német vagy svájci vevők ugyan nem tolonganak a német ajkúak előtt ismertebb településeken, de néhány fürdővárosban ismét arra lehet számítani, hogy a beindult, illetve tervezett korszerűsítések és bővítések nyomán – nemkülönben a kereskedelmi fejlesztések jótékony hatását kihasználva – már az idén mind többen lehetnek vevők a most még csak érdeklődőkből.

Az év elején Sárváron is azt lehetett tapasztalni, hogy több a német ajkú, mint a magyar a fürdőben és a belvárosi főutcán. Ez persze nem meglepetés, legfeljebb az, hogy ezek a vendégek rendkívül kitartók. Érdekes módon több szlovák és horvát rendszám is feltűnt az osztrák, német és olasz mellett. Utóbbiak mind gyakrabban keresik fel a fürdőt, akár egy hétig is maradnak – és persze keresgélnek az ingatlankínálatban. Azt láthatják, hogy manapság elég nyomottak az árak, és – hosszú távra tervezve – akár vásárolhatnak is lakást vagy házrészt.

A kormány kiemelt projektként kezeli a sárvári gyógyfürdő minőségi és mennyiségi fejlesztését, ezért az önkormányzat a 2,1 milliárd forintos önrésze mellé 900 millió forintos európai uniós támogatást kaphat. A tervek szerint már 2010-ben üzemel majd az új gyermekmedence és a kibővített élményfürdő. A munkálatoknak január elején ugyan még nyoma sem volt, de az előkészítés gőzerővel halad – erősítették meg lapunknak a komplexumban. Az elképzelések szerint korszerűsítik és bővítik a régi fedett fürdőt, ahol egész évben használható uszoda és hullámmedence működik majd. Új fürdőház épül, illetve csúszda- és játszóparkot alakítanak ki. A teljes beruházást várhatóan 2011-re fejezik be.

Egyenként 50 millió forintos uniós támogatást nyert városközpontjának fejlesztésére Zalakaros és Lenti – tudtuk meg a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács tájékoztatójából. Lenti a városháza energiaracionalizálással egybekötött, közel 70 millió forintos felújításához nyert 50 millió forintot a kisvá-rosi fejlesztések pályázatán. Ugyanebből a keretből Zalakaros az 59 millió forintért megvalósuló fürdősétány-felújításhoz, információs pont és elárusítóhely építéséhez kapott szintén közel 50 milliós támogatást.

A zalakarosi fejlesztés az autóbusz-pályaudvar és a Gránit Gyógyfürdő közötti gyalogos- és kerékpárút, valamint a környező zöld terület megújítását teszi lehetővé. A munkálatok márciusban kezdődnek és várhatóan májusra, az idegenforgalmi szezon kezdetére be is fejeződnek. A fürdőváros számos nyertes pályázatával egymásra épülő fejlesztéseket valósít meg, amelyek nem csak közvetlenül idegenforgalmi területeket érintenek, a szennyvízberuházással és az iskola-óvoda felújításával, valamint a bölcsőde megépítésével a helyben lakók életkörülményeit is javítják. Mindez természetesen növeli az ingatlanok értékét.

A zalai város idegenforgalmi adóból származó bevétele az idén várhatóan nem csökken, sőt kissé meghaladja a tavalyi, 120 millió forintos összeget, a gazdasági válság hatása azonban megmutatkozik a magánberuházások elhúzódásában. Az egyik kisebb szálloda bővítése ugyan megkezdődött, és – az évekkel ezelőtt megszüntetett töltőállomás után – épül a város első benzinkútja, de több szállodaépítés is késik. Nem tudták megkezdeni három, már jogerős építési engedéllyel rendelkező hotel építési munkálatait, ezek révén pedig együttesen mintegy 500 szobával bővülne a szálláskapacitás. Az önkormányzat a négycsillagos hotelek beruházói közül az egyikkel egyéves haladékról állapodott meg, kettő esetében pedig a hitellehetőségek nehezítik az építkezés megindítását.

Bükön a fürdő közelében gyakorlatilag vadászni kell az eladó, jó ingatlanokat. Sokat felvásároltak már az elmúlt években, most a fürdőtől távolabb, illetve a faluban lehet találni néhányat. Utóbbiban már 16-18 millió forintért 100 négyzetméteres vagy kicsit nagyobb házat vagy házrészt lehet venni, viszont a villaparkban 25 milliót kell leszurkolni egy 60 négyzetméteres lakásért. Hévízen a társasházakban a 60–65 négyzetméteres otthonokat 14–20 millió között kínálják, a sorházakat 13–17 millió forint között lehet megszerezni.

A nyugat-magyarországi ingatlanpiacra jelentős hatással van a közeli Balaton, nagyon sok fürdővárosban a tó közelségét is bevetik az értékesítésnél. A tónál a jelek szerint megindult az ingatlanforgalom, tavaly már keresettek voltak a 20–30 millió forintos üdülők, többnyire készpénzzel fizettek a vevők. Mehrli Péter, a Magyar Ingatlanszövetség újraválasztott elnöke szerint tavaly vélhetően azok vásároltak a megtakarításukból ingatlant, akik biztosabbnak látták a pénzüket az ingatlanokban, mint más befektetési lehetőségekben. Valószínűleg nemcsak a más befektetési eszközökben lévő pénz, hanem a bankbetétek egy része is ide vándorolt – magyarázta a szövetségi elnök.