A kassza takarékos, a beteg rosszul jár

Dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes... Mert különben azzal szembesül az ember, mint most a gyógyászati segédeszközöket (gyse) érintő kormányrendelet, valamint minisztériumi rendelet megalkotásakor a szakma, a gyártók/forgalmazók, valamint az Egészségügyi Minisztérium illetékesei, beszorítva a gyógyszer-gazdaságossági törvény szabta időkeretbe: rájuk szakad az ég.2009 februárjában az OEP akkori – gyógyászati segédeszközökért felelős – vezetői meghirdettek egy „reformot”, amelynek kettős célja volt: orvosolni az akut problémákat (árrendezés, a kaszsza nagyságának betartása és a 14/2007. [III. 14.] EüM-rendelet naprakésszé tétele), valamint egy hosszabb távon ható, korszerű gyse-szabályozás bevezetése.

Idáig volt rendben a reform. Ugyanis a meghirdetés utáni gyakorlati megvalósítás már kezdett egészen eltorzulni. A kassza betarthatósága, a betegek érdekeit is megelőzve, mindenekelőtti céllá változott, felülírva a józan ész és tervezhetőség minden határát. A gyse-iparágat újonnan tanuló felelősök új elképzeléseket, értsd: új tb-támogatási normatívákat, új indikációs köröket, a háziorvos vényfelírási lehetőségét a szakorvoséval felcserélő szabályokat vetettek papírra. A szakma, a betegszervezetek, valamint a gyártók/forgalmazók lehetőségeiket messze kimerítve próbáltak érvelni, érvelni és érvelni, mindhiába. Az új rendeletet augusztus 16-ával bevezették, és mint mondani szokás, a műtét sikerült, a beteg meghalt. A kassza túlköltése megszűnt, és egyben a „ló túloldalára” is sikerült átesni.

Ezzel egy időben – az érintettek legkisebb bevonását is nélkülözve – az OEP elkészítette a gyse-piac hosszú távú rendezésének írott tervezetét, ahogyan emlegetni szokták: az „55 §-os rendeletet”.

Gyakorlatilag 2009. október végéig nem lehetett tudni semmit a tervezet tartalmáról, majd, mivel 2010. januári bevezetést tartalmazott az előterjesztés, az egészségügyi tárca megküldte azt a gyártók/forgalmazók érdekképviseleteinek. És ekkor robbant a bomba. A tervezet – a gazdasági válság hatásának teljes figyelmen kívül hagyásával – a gyse-termékek forgalomba hozóira és forgalmazóira újabb rendkívüli anyagi terheket róva, a krónikus betegeknek történő házhoz szállítást ellehetetlenítve a tb-támogatás elveinek olyan átalakítását tartalmazta, amely az EU más államaiban csak többéves előkészítés után, az érintettekkel történő rendkívül szoros együttműködés révén valósulhatna meg.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy az OEP tervezete nemcsak a forgalomba hozók/forgalmazók helyzetét tette volna lehetetlenné, de a gazdasági válság által már amúgy is nehéz helyzetbe hozott betegekét is, többletkiadásokra kényszerítve őket.

Az év hátralévő két hónapját az érintettek részéről a minisztérium felé irányuló észrevétel- és panaszáradat jellemezte. Felvetődött annak a kérdése is, hogy az OEP milyen hatástanulmányok alapján készítette el tervezetét, továbbá milyen adatokkal rendelkezik a gyse-boltok árbevételi, illetve általános financiális helyzetéről. Az OEP saját bevallása szerint olyan kötelezettségeket írt elő gyse-termékek házhoz szállításához, amelyek jelenleg is érvényes szabályozási hátterével nem volt tisztában! Ugyancsak nem volt tisztában azzal, hogy a gazdasági válság következtében amúgy is megrendült anyagi helyzetben lévő gyse-boltok árbevétele az augusztusi rendeletmódosítás révén mintegy 30-40 százalékot esett vissza, csődközeli helyzetbe juttatva azokat.

A szaktárca, helytadva a jogos igényeknek, már január 7-én folytatta a tárgyalásokat a szakma, a betegszervezetek és a gyártók/forgalmazók képviseleteivel. A tervezetet – amely szankcionálásra, büntetésre és korlátozásokra épült – fejezeteire bontották és átvizsgálták. Egyes esetekben sikerült korrigálni a hibákat, túlzott feltételeket, más fejezetek esetében viszont a koncepció volt hibás. Ilyenre példa a forgalomba hozók minősítésének bevezetése, ahol a tervezet nem vette figyelembe, hogy vannak már 15-20 éve a piacon működő cégek, amelyeknek minden adata, a felépítése és a forgalmazási politikája ismert az OEP előtt. Nem vette figyelembe, hogy az ilyen cégek által működtetett boltok számának bővítése támogatandó és nem szankcionálandó. Mindezekre tekintettel az Egészségügyi Minisztériummal tárgyaló felek egyes fejezetek teljes átírására tettek írásos javaslatot. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a minisztériumtól, az OEP-től időközben megvált vezetők hiányában komoly erőfeszítéseket tesznek egy új, a betegek szempontjait is jobban figyelembe vevő tervezet megalkotására. A cikk megírásának napjáig azonban még nem ismert az „új tervezet”, holott a törvény szabta határidő sürget.

Ezzel egy időben a szakmának és a minisztériumnak egy további feladattal is meg kell birkóznia, mégpedig a tavaly augusztusi rendeletnek mára már a forgalmazók, a szakma és betegszervezetek előre történő figyelmeztetését, a gyakorlatban is tükröződő hibáit, „kísérleteit” kell figyelembe venni. Nem lehet a felesleges orvos–beteg találkozókat fenntartani (pl. a háziorvos csak szakorvos javaslatára írhat fel terméket, ugyanakkor a szakorvos ugyanazt a terméket nem írhatja fel!), a betegeket többletköltséget okozó utazásokra kényszeríteni. Ugyancsak be kellene tartani azokat az ígéreteket, miszerint az augusztusi megszorító csomag a tavalyi kassza betarthatóságát célozta, és az idén a kassza kereteinek tudatában korrigálásokra kerülhet sor.

A fenti ábra mutatja, hogy a jelenleg érvényben lévő szabályok révén a gyse-kassza idei várható kiáramlása 41–42 milliárd forint között lesz. A parlament által megszavazott kassza pedig 45,4 milliárd. A 14/2007. (III. 14.) EüM-rendelet jelenleg „nyitva van”, és ez azt is jelenti, hogy most van itt az idő, hogy a betegek érdekeit figyelembe véve, a gyse-forgalombahozókat és -forgalmazókat a gazdasági válság leküzdésében segítve a szükséges korrekciókat a szaktárca megtegye.