Átláthatóan méretne a MEH

Az okos mérés (smart metering) bevezetésének lehetőségeit előkészítő tanulmány egyik fejezetében sem tükrözi vissza az EU idevonatkozó 2009-es direktíváit, amelyek adott esetben jelentősen befolyásolhatják a bevezetésének módját, ütemét és az érintettek körét. A költség-haszon elemzési modelleknek sem elméleti, sem számszaki megjelenítése nem történt meg, e nélkül pedig rendkívül szubjektív, annak ellenére is, hogy a benne foglaltak jelentős részét nem kívánják vitatni – mindez abban a levélben áll, amelyet az E.On küldött el a Magyar Energia Hivatalnak (MEH) a tanulmányban foglaltakra reagálva. Kutas István, az E.On médiakapcsolati vezetője szerint a bemutatott előnyök csak fokozatosan érvényesülhetnek akár az értéklánc szintjén, akár a nemzetgazdaságén. A tanulmány ugyanis nem mutatja be, hogy egyes eredmények elérésének csak egyik feltétele az okos mérés, miközben számos más, ettől elérő feltétel is van, így többek között az erőművek jobb kihasználtsága akkor jelentkezhet, ha az erőműpark összetétele ezt lehetővé teszi, valamint igen fejlett nagykereskedelmi piac és tőzsde működik, napszakon belüli árakkal. Nem foglalkozik a tanulmány a távkikapcsolás és -visszakapcsolás lehetőségeivel sem. Célszerű lenne az okos mérést együtt kezelni a többi energiahatékonyságot, energiamegtakarítást eredményező projekttel.

Boross Norbert, az Elmű-Émász kommunikációs igazgatója szerint a jövőbe mutatónak és megkerülhetetlennek tekintik a globális energiahatékonysági célok eléréséhez az okos mérők elterjesztését mint a későbbi okos hálózat egyik lényeges elemét. Lényeges azonban, hogy a megvalósítás ütemezését a hazai fogyasztói adottságok és igények figyelembevételével határozzák meg. A nagy- és középfogyasztóknál már egy hasonló rendszer működik, melynek segítségével a terhelési görbe alapján tudják optimalizálni a fogyasztásukat. A cél az lenne, hogy a kisfogyasztóknál is bevezethető legyen az intelligens mérési rendszer, ám ehhez sok más feltétel mellett az is kell, hogy valódi verseny alakuljon ki a lakossági piacon is.

A MEH 2009 tavaszán közbeszerzési eljárás keretében a Force Motrice Zrt. és az A.T. Kearney tanácsadó cégek alkotta konzorciumot bízta meg az okos mérés magyarországi elterjesztésére vonatkozó megalapozó tanulmány elkészítésével. A tavaly novemberre elkészült tanulmánynak – melynek finanszírozásához a MEH támogatást nyert a Világbanktól – az elektronikus mérőrendszernek a villamosenergia-, a földgáz- és a távhőfelhasználás területén történő bevezetésére és alkalmazhatóságára, valamint bemutató workshopok lebonyolítására kellett vonatkoznia. A cél, hogy olyan mérőrendszer szülessen, amely transzparens módon támogatja a fogyasztókat például az energiatakarékosságban, valamint előnyös a termelőknek és szolgáltatóknak is. Vigassy Csaba, a MEH szóvivője szerint folyamatosan értékelik a tanulmány készítőivel közösen a workshopok tapasztalatait, az energiaszolgáltató cégek reagálásait. Az ezzel foglalkozó testület havonta ülésezik.

Az eddigi felmérések az okos mérések alkalmazását nemzeti körülmények között vizsgálták, a helyi piac sajátosságai és a szabályozási környezet alapján.

Mivel a rendszer összekötő kapocs a fogyasztó és a piac többi résztvevője között, a regulátor és a jogalkotó feladata, hogy a számos lehetőség közül kiválassza az illető ország részére optimális megoldást.

Az eddigi felmérések az okos mérések alkalmazását nemzeti körülmények között vizsgálták, a helyi piac sajátosságai és a szabályozási környezet alapján.

Mivel a rendszer összekötő kapocs a fogyasztó és a piac többi résztvevője között, a regulátor és a jogalkotó feladata, hogy a számos lehetőség közül kiválassza az illető ország részére optimális megoldást. Problémák az okos mérés kapcsán - távkikapcsolás és -visszakapcsolás megoldása

- energiahatékonysággal együtt kell kezelni

- a hazai adottságokhoz kell igazítani

- valódi verseny szükséges hozzá-->