Az Exxon és a Mol nélkül

„Az Exxon kiszállása után a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. egyedül folytatja a makói nem hagyományos gázmező feltárását és a kitermeléshez szükséges technológia kifejlesztését” – tájékoztatta a Világgazdaságot Szabó György, a TXM ügyvezető igazgatója. „Az első, az Exxon irányításával zajlott kutatási fázis lezárult, most készülünk neki a másodiknak” – hangsúlyozta Szabó György, aki egyben a TXM-et tulajdonló kanadai Falcon Oil & Gas Ltd. igazgatósági elnöke is. Az új szakaszban egyszerre lesz szükség kutatóintézeti vizsgálatokra, a meglévő kutak monitorozására, valamint új kutak fúrására – ebből a tudományos vizsgálatok költségét szakértők 5-10 millió dollárra teszik, a monitorozást 50 millióra, az új kutat nyitása pedig akár a több százmillió dollárt is elérheti. Az előbbi költségeit a TXM maga is képes állni, az utóbbiakhoz szüksége lenne befektetőkre is. Hogy pénzügyi vagy inkább szakmai befektetőben gondolkodik-e a cég, Szabó György nem árulta el, de jelezte: olyan nagy európai olajcégek is, mint a norvég Statoil vagy a holland Shell, is figyelemmel kísérik a makói kutatásokat.

„Ha az Exxon valamiből kiszáll, attól a többiek is visszariadnak” – utal Szabó György a befektetőszerzés nehézségeire. Pedig az Exxonnak a makói gázmezővel kapcsolatos magatartása a nemzetközi sajtó tükrében is ellentmondásos. Az Exxont ugyanis úgy tartották számon, mint amely a csökkenő hozamú hagyományos szárazföldi gázlelőhelyek mellett a tengeri kitermelésre koncentrál. A Financial

Times szerint az olyan nem hagyományos európai szárazföldi lelőhelyek, mint amilyen a makói is, csak azután kerültek a nagy olajmultik érdeklődési körébe, miután az első nagy, nem hagyományos (márgagázos) amerikai mezőket kisebb olajtársaságoknak sikerült termőre fordítaniuk. Az Exxon tavaly áprilisban szerzett kétharmados részesedést a TXM makói márgagáz-koncessziójában, majd három kút hatezer méteres lemélyítése után november elején „kiábrándítónak” minősítette az eredményeket. A Bloomberg a makói eredménytelenséget közvetlen összefüggésbe hozta az Exxon tavaly decemberi nagy céges akvizíciójával: az amerikai olajmulti azért költött 30 milliárd dollárt a márgagázmezők kiaknázásában tapasztalt XTO Energy megvásárlására, hogy az olyan, már meglévő lelőhelyein, mint a magyarországi is, bevesse, annak szaktudására támaszkodva az eddigi 60 százalékos találati eredményességét javítsa. Az ügylet után mégsem vizsgáltatta tovább a magyarországi lehetőségeket: most februárban anélkül mondott le a tavaly áprilisi szerződésben kialkudott, a második fázis finanszírozására és hasznára vonatkozó opciós jogáról, hogy az XTO szakemberei szemrevételezték volna a makói eredményeket.

„Legalább húsz paraméter meghatározásával szokták vizsgálni a gázt tartalmazó márgarétegben végbement mikrorepedéseket, az Exxon ehhez képest egyetlenegyre, a magas hőmérsékletre hivatkozva állt el a további kutatásoktól” – hangsúlyozta Szabó György.

Az igazsághoz tartozik, hogy a Bloomberg legalább ilyen súllyal említi az Exxon kihátrálásának okaként a földeáki kút édesvízbetörését, ami geológiailag kizárja, hogy hajdani óceáni gázmező lenne a makói.

„Legalább húsz paraméter meghatározásával szokták vizsgálni a gázt tartalmazó márgarétegben végbement mikrorepedéseket, az Exxon ehhez képest egyetlenegyre, a magas hőmérsékletre hivatkozva állt el a további kutatásoktól” – hangsúlyozta Szabó György.

Az igazsághoz tartozik, hogy a Bloomberg legalább ilyen súllyal említi az Exxon kihátrálásának okaként a földeáki kút édesvízbetörését, ami geológiailag kizárja, hogy hajdani óceáni gázmező lenne a makói.-->