Hetvenmilliárd forint a gázmotorosoknak

Március 31-ig újból igényelhetnek ártámogatást, és kérhetik áramuk kötelező átvételét a Magyar Energia Hivatalnál (MEH) azok az energiatársaságok, amelyek erre vonatkozó, tavaly augusztus 31-ig beérkezett kérelmét a MEH a közelmúltban elutasította (150 határozatából 89 volt elutasítás). Pályázhatnak azok a vállalkozások is, amelyek az eredeti határidőig nem próbálkoztak, de villamos energia mellett hőt is előállítanak – ismertette pénteken újságírók előtt Matos Zoltán, az energiahivatal elnöke.

A kötelező áramátvételi rendszerbe (KÁT) való újbóli bekerülésre az áramtörvény 2010. január 29-től hatályos módosítása ad lehetőséget. Emlékezetes, hogy a MEH – eredeti szándéka szerint – az e rendszerben átveendő villamos energia mennyiségét az idén jelentősen csökkenteni szerette volna. Ezzel versenyképesebb termelésre, esetleg leállásra kényszerítette volna az áram- és hőtermelő társaságokat, mindenekelőtt a gázmotor-tulajdonosokat. Ma a KÁT-rendszerben kétszer olyan magas áron, kilowattóránként 30 forintért adható el az áram, mint a versenypiacon, ahol az alacsony kínálat 15 forintra szorította le az árakat. Az ártámogatást nem az állam, hanem a villamos energia árán keresztül a végfelhasználók fizetik ki. „A hővel kapcsoltan áramot termelőknek tavaly együtt 53 milliárd forintot adtunk öszsze, az idei összeg a törvénymódosítás miatt elérheti a 70 milliárdot is.” Mivel a kapcsolt termelés révén évi 10-15 milliárd forintnyival csökken az ország szén-dioxid-kibocsátása, Matos szerint ez az összeg lehetne az ésszerű felső korlátja a KÁT-támogatás éves mértékének.

Furcsa eredményt hozott a MEH minapi felmérése: az átlagos adatok szerint éppen azokon a településeken olcsóbb a távhő, amelyeken a szolgáltatók a hőt nem KÁT-os termelőtől szerzik be. Közben a KÁT-rendszer fenntartása melletti hivatalos érv épp a távhőárak alacsonyan tartása. Kérdésünkre Matos Zoltán elmondta, március végéig elemzik a kapott eredményeket. VG