Új lehetőség a veserák kezelésében

A veserák az összes rosszindulatú daganatos megbetegedésnek relatív kis arányát, körülbelül 2 százalékát teszi ki. A betegség előfordulási gyakorisága az iparilag fejlett országokban emelkedik, ami egyértelműen alátámasztja azt a vélekedést, hogy a veserák kialakulásában kiemelkedő szerepük van a környezeti tényezőknek.

Az esetek közel egyharmadában sikerül időben felismerni a kórt, s így a korai stádiumú betegség sebészi kezeléssel – a vese vagy a daganat eltávolításával – gyógyítható. A kiterjedt, áttétekkel járó vagy a sebészi beavatkozás után kiújuló betegség gyógyulásának esélye korlátozott volt.

A vesedaganatok gyógyszeres kezelése az utóbbi 4-5 évben alapvetően megváltozott. A korábban alkalmazott alacsony hatékonyságú – és sok mellékhatással járó – immunterápiát az úgynevezett célzott kezelés váltotta fel. A célzott, a probléma gyökerére ható kezeléseket a daganatok természetét szabályozó molekuláris, biológiai folyamatok megismerése tette lehetővé. Az elmúlt néhány év orvos kutatói vívmányainak köszönhető, hogy ma már tisztában vagyunk a daganatok túlélését, áttétképződését, növekedését és érképződését irányító folyamatok részleteivel.

A célzott kezelés tulajdonképpen elzárja, vagy legalábbis megnehezíti a daganat oxigén- és tápanyag-utánpótlását, ennek köszönhetően a daganat károsodik, növekedése megáll, sőt kisebbé is válhat, esetleg el is tűnhet – mindez az érintett beteg szempontjából változatlan vagy inkább javuló életminőség mellett.

A folyamat hátterében az úgynevezett „kináz enzimek” vagy az érképződést segítő anyag specifikus lekötése, gátlása áll, amely az említett, a daganatok fejlődésével kapcsolatos folyamatok irányításában kulcsszerepet tölt be.

A célzott kezelések újabb formái, az új vegyületek, hatóanyagok vizsgálata a klinikai kutatások izgalmas területei. Az utóbbi 1-2 évben a vesedaganatok kezelésében a legjelentősebb áttörést kétségtelenül az új hatásmechanizmuson alapuló, úgynevezett „mTOR kinázt gátló” tabletta megjelenése jelenti, amelynek világszerte közel száz klinikai centrumban, nagyszámú betegen végzett, kontrollált vizsgálat mutatja a hatékonyságát – és amelynek alkalmazása a vizsgált pácienseknél a betegség stabilizálódását igazolta. A kezelés hatékony a megelőző hagyományos, valamint a célzott (tirozin-kináz-gátló) kezelés, a kombinált immun- és célzott kezelést követően egyaránt, valamint immunterápia után alkalmazott második vonalú célzott kezelést követően.

A daganatok több mint 70 százaléka mutatott méretbeli csökkenést. A betegség döntő többségben stabilizálódott, amely a progressziómentes túlélés (PFS) növekedését eredményezte. Az ismertetett klinikai adatok alapján az amerikai és európai gyógyszerügyi hatóság az új gyógyszert vesedaganatok kialakult progressziójának kezelésére regisztrálta – vagyis befogadta.

A széles körű pozitív nemzetközi tapasztalatoknak köszönhetően ez a legújabb „mTOR kinázt gátló” készítmény hamar a nemzeti terápiás eljárások számára vezérfonalként szolgáló nemzetközi terápiás protokollok szerves részévé vált (National Comprehensive Cancer Network, European Association of Urology, European Organisation for Research and Treatment of Cancer). A gyors „karrier” eredménye, hogy a szer az Európai Unió egyre több országában már jár a betegeknek, Magyarországon – bár a veserák terápiája jelenleg is átalakulóban van – ennek a legújabb terápiának a gyakorlatba való beemelésére még várunk, hiszen az OEP napokban megjelent finanszírozási protokollja ezt a készítményt nem tartalmazza.

A szerző az Országos Onkológiai Intézet főorvosa