Világjárvány – jöhet a második pofon

Még nincs vége a pandémiának!

A H1N1-világjárvány mára már az egész bolygót érinti, az Egészségügyi Világszervezet kimutatásai szerint 2010 februárjáig a világ 209 országából jeleztek új influenzás megbetegedéseket. Bár már a fertőzötteket nem regisztrálják minden esetben, a H1N1 vírus miatt elhunytak száma valószínűleg meghaladja a 15 100 főt nemzetközi viszonylatban. A szakemberek szerint azonban a valós szám ennek a többszöröse is lehet, hiszen nem minden esetben derül ki, hogy a H1N1-fertőzés vagy annak szövődményei okozták-e a beteg halálát. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szerint Magyarországon 2010 februárjáig közel 800 ezer ember fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, majdnem ötezren kerültek kórházba, és 300 beteg igényelt gépi lélegeztetést intenzív osztályon, a halottak száma pedig több mint 110 volt. A szakemberek szerint a pandémia első hulláma levonulóban van, ugyanakkor korai lenne még a világjárvány végéről beszélni, hiszen várhatóan a H1N1 vírus újabb járványokat alakít majd ki az elkövetkező évek influenzaszezonjaiban. A szakemberek szerint a megbetegedések száma a még mindig jelentős számú fogékony populáció miatt egy második hullámban megsokszorozódhat, és a vírus virulenciája is megváltozhat a nyáron, a déli féltekén újra kezdődő járványban. Emiatt rendkívül fontos, hogy a pandémiára való felkészülés tovább folytatódjon, hogy elkerülhetővé váljon egy súlyosabb, több embert érintő és nagyobb számú halálesettel járó járvány kialakulása.

További gazdasági veszteségeket okozhat a H1N1 vírus

A nemzetközi és hazai híradások többnyire csak a halálesetekkel és a kirívó szövődményekkel foglalkoznak, holott a tömeges influenzás megbetegedések komoly gazdasági kihatással voltak, vannak és lesznek a gazdasági szférára is. Egyelőre nem állnak rendelkezésre pontos adatok arról, hogy a tavalyi év gazdasági teljesítményét, illetve az egyes vállalatok működését miként befolyásolta az új influenza-világjárvány. De a Világbank tavaly közzétett becslése szerint az összes GDP pandémiából adódó vesztesége 0,7 és 4,8 százalék között mozgott. Az egyes földrészeket és gazdasági régiókat tekintve ez a veszteség még súlyosabb, az Amerikai Egyesült Államokban 1,5 és 5 százalék között volt, 2,6 és 6,8 százalékosra tehető Ázsiában, míg az öreg kontinensen, az Európai Unióban 1,6 és 3,3 százalék közöttire tehető a visszaesés. A szakemberek szerint egyelőre jól reagáltak a kormányok és az egészségügyi szervezetek a világjárványra, az általános vakcinációnak, az antivirális szerek használatának és a pandémiás tervek betartásának köszönhetően a H1N1-influenzajárványnak nem volt kihatása a közszolgáltatásokra és az alapvető közművekre, a közlekedésben nem okozott komolyabb problémát a világjárvány. Ezt a helyzetet azonban az eljövendő újabb pandémiás hullámokban is fent kell tartani, így a gazdasági vállalatok felkészülése minden eddiginél fontosabb feladat!

A H1N1-járvány második hulláma veszélyesebb lehet! Amíg a világ lakosságának 70 százaléka nem találkozik a vírussal, vagy nem kap védőoltást, addig fennáll a járványveszély. Jelenleg Magyarországon a lakosság 30 százaléka kapta meg a védőoltást, így egy következő hullámban nagyszámú H1N1-megbetegedésre lehet számítani, főként a gyermekek és az aktív lakosság körében (hiszen a veszélyeztetett csoportok jelentős része felvette a védőoltást). Az alacsony átoltottság miatt a pandémia újabb hullámai várhatók, sőt a korábbi helyzetnél jóval súlyosabb járvány is kialakulhat, mivel megváltozhat a vírus virulenciája, illetve mutálódhat is a kórokozó, mellyel szemben az oltottak is csak részleges védettséggel bírhatnak. Egy mutálódott vírussal szemben pedig az alkalmazott védőoltások sem biztosítanak védelmet, csak egyfajta keresztvédettséget. Az egészségügyi és gazdasági szervezetek ezt szem előtt tartva további gazdasági becslésekbe bocsátkoznak.

A jelenlegi influenza-világjárvány újabb hullámai az eddiginél lényegesen nagyobb mértékű megbetegedést eredményezhetnek; szakértői becslések szerint a járvány a későbbiekben a 30 százalékos infekciós rátát is elérheti.

A fertőzési hullám csúcsán széles rétegek betegednek meg egyszerre, ami mind a keresleti, mind a kínálati oldalról károsan hat a gazdaság teljesítményére. A kínálati oldalról problémát okoz a munkaerő tömeges kiesése, ez hosszabb-rövidebb ideig a gazdálkodás folyamatát lassíthatja, esetenként meg is rekesztheti. A keresleti oldalon pedig a fertőzésveszélytől való félelem az embereket távol tarthatja a sokak által látogatott helyektől – repterektől, éttermektől, szórakozóhelyektől, bevásárlóközpontoktól stb. Mindez főleg a turizmusnak és a szolgáltató ágazatnak okoz jelentős kieséseket, ennek a folyamatnak a jelei már megmutatkoztak a 2009-es évben is.

Angliában konkrét számításokat végeztek a gazdasági visszaesés mértékének becslésére, a H1N1-járvány első néhány hónapjának tapasztalatai alapján. A kalkulációk azt mutatták, hogy egy hat hónapon át tartó járvány a nemzeti össztermék (GDP) nagyjából 5 százalékának kiesését eredményezheti. Mindezt pedig éppen akkor, amikor a világgazdasági válság következtében az európai gazdaságok a lehető leggyengébbek. Emiatt az egészségügyi szakemberek azt ajánlják a vállalatok részére, hogy készüljenek fel a világjárvány következő hullámaira, illetve folytassák a már megkezdett pandémiás felkészülést.

Elengedhetetlen a vállalatok pandémiás felkészülése és az antivirális készletezés! A gazdasági szervezeteknek a jelenlegi helyzetben már rendelkezniük kell valamilyen pandémiás tervvel, amely meghatározza azokat a lényeges cselekvési pontokat, amelyekkel elháríthatják egy esetleges súlyos járvány humán-, gazdasági és pénzügyi következményeit. Ebben a tervben a legtöbb cég rögzítette a felelősöket, megjelölte azokat a munkaterületeket, ahol komolyabb átalakításra van szükség járvány idején, illetve tájékoztatta munkatársait a H1N1-influenza elleni védekezés lehetőségeiről.

Sok vállalat már a 2009-es influenzaszezon idején védőoltást ajánlott fel dolgozóinak, illetve antivirális szerekből készleteket képzett, hogy kivédje a sorozatos és tömeges megbetegedéseket. Azoknak a cégeknek, amelyek ezt nem tették meg korábban, most a következő lépésként ajánlott az antivirális készletek megteremtése, valamint az oltások elérhetővé tétele a dolgozók és családtagjaik számára. A járvány ellen a dolgozók H1N1-védőoltásával, illetve antivirális szerek készletezésével védekezhetnek a leghatékonyabban a szervezetek. Mind a H1N1 elleni vakcina, mind pedig az antivirális készítmények elérhetők a vállalatok számára.

A pandémia kitörésének már a legelső fázisában – hatékony oltóanyag hiányában, de annak kifejlesztése után is – kulcsfontosságú szerep jutott az antivirális készítményeknek mind a megelőzésben, mind a kialakult megbetegedés kezelésében. A neuraminidáz inhibitorok (zanamivir és oseltamivir) az eddigi influenzajárványoknál csökkentették a betegség súlyosságát, a szövődmények számát, az antibiotiku-mok alkalmazását, és lerövidítették a kórházi kezelés időtartamát. Napjainkra már pontosan meghatározhatók a szövődmények szempontjából veszélyeztetett rizikócsoportok és azok a súlyos lefolyásra figyelmeztető klinikai jelek és tünetek, amelyek azonnali antivirális kezelést tesznek szükségessé. Ezen gyógyszerek hatásmechanizmusa azon alapul, hogy megakadályozzák az újonnan képződő vírusok kiszabadulását a fertőzött gazdasejtekből, így lassítják további sejtek megfertőződését. Éppen emiatt alkalmasak a szövődmények kialakulásának megelőzésére. A kiterjedt antivirális gyógyszerhasználat magával hozta a gyógyszer-rezisztencia kialakulását, amely több mint 200 esetben az oseltamivirral szemben kialakult. Fontos azonban megjegyezni, hogy a zanamivir továbbra is hatékony maradt minden oseltamivirra rezisztens törzs esetében.

A szerző a Szent László-kórház infektológus főorvosa