Az AXA Egészségpénztár tagjaiból választott minta megkérdezésével elvégzett, az aktív magyar lakosságra vonatkoztatva reprezentatív kutatásából kiderül, hogy a magas vérnyomásban, cukorbetegségben, asztmában, érelmeszesedésben, kövérségben vagy egyéb krónikus betegségekben szenvedők kezelésében az orvosi tevékenység leginkább a szükséges gyógyszerek felírását jelenti (65 százalék).
Az új kormány egészségügyi programja - konferencia 2010. június 10.
A 626 válaszadó mindössze 54 százaléka jelezte, hogy a gondozó orvos rendszeresen figyelemmel kíséri gyógyszerezését és egészségi állapotának alakulását. A válaszadók 55 százalékát szükség esetén (más) szakorvoshoz is elküldik. Általános életviteli és táplálkozási tanácsokat a krónikus betegek alig 43 százaléka kap orvosától, A megkérdezettek alig ötöde jelezte, hogy orvosa figyelemmel kíséri betegséggel kapcsolatos életvezetését. A felmérés szerint a krónikus betegséget a páciensek és az orvosok 3-3 százaléka teljesen elhanyagolja.
Az AXA-GKI-EKI-felmérés válaszadóinak többsége fontosnak tartja, hogy az egészségpénztárak is vegyék ki részüket a betegségmenedzsmentből. A válaszadók közel fele (44-46 százalék) hasznosnak tartaná, ha az egészségpénztárak olyan szolgáltatásokkal segítenék a betegségkezelést, mint például a mért egészségügyi paraméterekkel testreszabott online tanácsadás, vagy a személyes életvezetési tanácsadás krónikus betegek részére.
A felmérés szerint az újonnan jelentkező, nem sürgős esetekben a betegek jellemzően elsőként a háziorvoshoz fordulnak, de jelentős még a szakorvos felkeresése is. Közepesnél kevésbé jellemző a magánorvos felkeresése. Nem okozott meglepetést, hogy gyógyszerész vagy természetgyógyász első segítségként való felkeresése egyáltalán nem jellemző a páciensek között.
Az ellátórendszerben való továbbjutásban, eligazodásban a válaszadók a magánorvosok segítségét értékelték legjobbra, míg legkevésbé az állami ellátórendszer szakorvosaitól kapnak segítséget. A válaszadók ötöde állította, hogy a magánorvos az előjegyzés, időpont megszervezésében is segít, míg ezt a háziorvosokról csak 12 százalék, az állami szakorvosokról alig 8 százalék mondta. Meglepő, hogy a válaszadók szerint a szakorvosok több mint egyötöde (22 százalék), a magánorvosok 7 százaléka és a háziorvosok 4 százaléka semmit sem segít a következő ellátás megszervezésében.
