Megedzette a Molt a válság

Az előző évinél 9 százalékkal kisebb, 3535 milliárd forintos árbevétel mellett is a legnagyobb forgalmú hazai társaság maradt 2009-ben a Mol csoport, 10 milliárd dolláros piaci értékével pedig a térség egyik meghatározó vállalkozása Mosonyi György vezérigazgató tájékoztatása szerint, aki a Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. tegnapi éves közgyűlésén beszélt. A Mol üzleti eredménye 199 milliárd forintról 249 milliárdra nőtt, adózott eredménye viszont 141 milliárdról 105 milliárdra csökkent az IFRS szerint készített konszolidált beszámoló szerint. A beszámolót a rendezvényen vita nélkül elfogadták, ahogyan könyvvizsgálói jelentését és a korábban már bejelentett személyi változásokat is. Bekerült a társaság igazgatóságába Járai Zsigmond, Parragh László és Martin Roman. A menedzsment 18 hónapra és az alaptőke legfeljebb 25 százalékáig terjedő részvény-visszavásárlási jogot kapott, adott stratégiai célok érdekében. Nem szavazhatott a részvénykönyvbe még nem bejegyzett, 21,2 százalékos orosz Mol-tulajdonos, a Szurgutnyeftyegaz, de megfigyelőt küldhetett, és küldött is.

Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató szerint a Molnak szüksége is volt a szenzáció nélküli, eredeti elképzelések szerinti közgyűlésre, a kiemelkedően kihívásos 2009-es év után. Bár kedvezett a csoportnak, hogy az év elején megduplázódott az olajár, a finomítói árrések szinte végig nyomottak voltak, és a pénzügyi környezet sem javult. Az év kiemelkedő eseménye volt a Mol számára, hogy „magasabb szintre került” a Mol–INA partnerség, ennek révén megerősödtek a Mol pozíciói a dél- és a közép-európai, valamint az adriai térségben. A horvátországi INA teljes konszolidációja révén a Mol készletei a 2008 végi 532,6 millió hordó olajegyenértékről (mboe) 665,1 mboe-re nőttek 2009 végére, finomítói kapacitásai pedig 40 százalékkal, évi 23,5 millió tonnára bővültek. Mostantól a Mol egyik fő feladata a kibővült – feldolgozási oldalon öt finomítóból álló – portfólió optimalizálása.

Ám az INA-nál folyó beruházások és egyéb teendők komoly pénzügyi feladat elé állították a Molt, kedvezőtlen finanszírozási környezetben. (Épp ez a fő magyarázata, hogy a nyereségét az idén is eredménytartalékba helyezi a társaság, de 2011-ben már vissza kíván térni korábban meghirdetett osztalékpolitikájához.) A fentiek dacára is kisebb eladósodottsággal zárta az évet a csoport, mint indította, hatékonyságjavító intézkedéseinek és kiadáscsökkentésének köszönhetően. (Beruházásokra a korábban tervezett 350 milliárd forint helyett csak 220 milliárdot fordított.) Pénztermelő képességét mutatja, hogy 2009 során növelte az EBITDA-ját és a cash flow-ját is. „2009-ben a Mol részvényeinek súlyozott átlagára 12 590 forint volt, jóval magasabb a 2008 végi 9870 forintnál” – emelte ki a közgyűlésen Mosonyi György. A Mol tavaly jelentősen fejlesztette földgáz-infrastruktúráját, hamarosan összekapcsolódnak a magyar–román és a magyar–horvát rendszerek.

Hernádi Zsolt fontos célként beszélt a termelés erősítéséről, azaz a rövid megtérülésű – például oroszországi, szíriai és pakisztáni – mezőfejlesztésekről. Kérdésünkre nem tartotta egyoldalúnak – orosz és magyar túlsúlyúnak – a Mol termelési portfólióját, sőt kiegyensúlyozottnak nevezte, hozzátéve, hogy mindig lehet rajta javítani. A küszöbönálló mezőfejlesztésről csak annyit fedett fel a Világgazdaságnak, hogy értelemszerűen a Mol meglévő mezői közelében ígérkeznek új lehetőségek, a több hazai helyszínen is folyó, nem hagyományos gázkutatásról pedig azt, hogy a projektekbe szakmai, pénzügyi és kockázatmegosztási megfontolásból is külső partnert kíván bevonni a Mol.

A politológus elismeri, hogy orosz oldalon megvannak az eszközök arra, hogy kifejezzék a rosszallásukat a Mollal szemben, ám ez nem lenne jó lépés az orosz energetika nemzetközi megítélése szempontjából.

A politológus elismeri, hogy orosz oldalon megvannak az eszközök arra, hogy kifejezzék a rosszallásukat a Mollal szemben, ám ez nem lenne jó lépés az orosz energetika nemzetközi megítélése szempontjából.-->