Ahhoz, hogy elkerüljük a „pénznyelőket”, érdemes alaposan, és nem csupán műszaki értelemben megvizsgálni a leendő otthont. Egy felújított ingatlanban az alacsonyabb rezsiköltségek mellett a lakóérzet is jobb, emellett nem elhanyagolható az a tény sem, hogy akár 40 százaléknyi különbség is lehet a felújított és a nem felújított ingatlanok ára között.
„Általános tendencia, hogy a felújításokat próbálják minél inkább elodázni az emberek, pedig a felmérés azt mutatja, hogy egy megfelelően felújított lakóépületet gyakorlatilag feleannyi idő alatt lehet értékesíteni. Egy átlagos, 80 négyzetméteres, sátortetős családi házat tekintve pedig akár 40 százalék is lehet a különbség a felújított, és a nem felújított ingatlanok eladási árai között.” – mondta Kühne az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója.
Az alap: 70-80 négyzetméteres, sátortetős lakás
Hazánkban jellemzően az 1960-as és 1970-es években épültek azok a 70-80 négyzetméteres, sátortetős lakások, amelyekből ma mintegy 800 ezer darab van, és energetikai szempontból igen pazarlóak. Éves energiaigényük négyzetméterenként mintegy 310-350 kilowattóra. Fűtési, és használati melegvíz igényük biztosítása egy tipikus 76 négyzetméteres hasznos alapterületű családi háznál évente nagyjából 280-350 ezer forintba kerül a használati szokásoktól függően. Egy ilyen korszerűtlen lakás CO2 kibocsátása éves szinten meghaladja a 3,5 tonnát.
Felújítás I.
Egy ilyen épület felújítására fordított 2,4-2,8 millió forintból kivitelezhető a padlás hőszigetelése 20 centiméter vastag ásványgyapottal, a homlokzat hőszigetelése 12 centiméteres homlokzati hőszigetelő rendszerrel (8 centiméteres lábazati szigeteléssel kiegészítve), a nyílászárók cseréje korszerű PVC nyílászáróra, a fűtési rendszer korszerűsítése helyiségenkénti szabályozással, és modern "kombi" kondenzációs kazánnal. Ezzel a felújítással az épület éves energiaigénye négyzetméterenként (fűtés és használati melegvíz) 100 kilowattóra alá csökkenthető, ami 70 százalékos megtakarítást jelent. A mai energiahordozó árakat figyelembe véve az üzemeltetési költségen, éves szinten 190-225 ezer forint takarítható meg. A beruházás megtérülési ideje 12-14 év energetikai beruházási támogatás nélkül. A felújított épület éves CO2 kibocsátása szintén 70 százalékkal csökken.
Felújítás II.
Egy nagyjából 3,8-4,2 millió forintos keret felhasználásával vastagabb szigeteléseket alkalmazunk – a padláson 30-35 centiméter, a falakon 22-24 centiméter, a lábazaton 16-18 centiméter, háromrétegű üvegezésű nyílászárók –, a fűtéskorszerűsítés, és a kondenzációs kazán mellett megjelennek a napkollektorok a használati melegvíz előállítására. A családi ház éves energiaszükséglete (fűtés és használati melegvíz) négyzetméterenként 50 kilowattóra alá csökken, az üzemeltetési költségen – a mai energiahordozói árszint mellett – éves szinten (fűtés és használati melegvíz) 230-290 ezer forint körüli megtakarítás érhető el. Egy ilyen szinten felújított épület 15-20 év múlva, amikor akár több mint kétszeresére is emelkedhetnek az energiahordozók ára – még mindig üzemeltethető lesz a családok számára.
A válság hatására kevesebben vásárolnak befektetési célú ingatlant, inkább az otthonteremtés került a fókuszba – derült ki az Otthon Centrum, és a Masterplast közös felméréséből. Világgazdaság Online-->
