Befeszültek a britek: orosz kémhajó köröz Skócia partjainál – a kormány idegesen figyeli a fejleményeket
A brit kormány megerősítette, hogy a Jantar orosz kémhajó napok óta a skóciai vizek közelében halad, és lézerrel zavarja a megfigyelést végző brit repülőgépek pilótáit. A londoni bejelentések szerint ez az incidens már túlmutat a megszokott hírszerzési feszültségeken, és egyre inkább a kritikus infrastruktúrák biztonságáról, illetve az európai védelmi felkészültség állapotáról szól.
A britek szemmel tartják az orosz kémhajót
A brit védelmi miniszter, John Healey részletesen ismertette, hogy a Jantar az elmúlt hetekben másodszor jelent meg a brit felségvizek határán. A Jantart London szerint azért küldték, hogy feltérképezze és esetlegesen megzavarja a tenger alatti kommunikációs kábeleket.
A hajót a királyi haditengerészet egyik fregattja követi, a RAF pedig P–8 Poseidon járőrgépekkel figyeli a mozgását. A minisztérium szerint
most először fordult elő, hogy az orosz hajó lézerrel zavarta a brit pilótákat – ezt rendkívül veszélyesnek tartják.
A brit kormány közlése szerint a Jantar tevékenysége nem elszigetelt jelenség: az orosz kémhajó a GUGI nevű mélytengeri kutatási főigazgatóság flottájának része, mely békeidőben hírszerzési, konfliktushelyzetben pedig szabotázsfeladatokra alkalmas. Healey jelezte, hogy a haditengerészet szabályait már módosították, így a brit erők szükség esetén közelebbről követhetik az orosz kémhajót. Konkrét válaszlépéseket nem ismertetett, de hangsúlyozta: a kormánynak „kidolgozott katonai opciói” vannak arra az esetre, ha a Jantar változtatna az útvonalán.
Az elmúlt évben megszaporodtak az orosz berepülések a NATO légterébe érintő, drónincidensek zavarták meg az európai légi közlekedést, és csak a brit védelmi infrastruktúrát 90 ezer kibertámadási kísérlet érte. London szerint mindez azt mutatja, hogy a kontinens a fenyegetettség új korszakába lépett.
A feszültségek közepette a brit kormány jelentős hadiipari fejlesztéseket is bejelentett. A tervek szerint legalább tizenhárom új gyártóhelyszín létesül, ahol lőszert, hadianyagot és energetikai berendezéseket állítanak majd elő a brit fegyveres erők számára.
Az első beruházási program értéke 1,5 milliárd font (hozzávetőleg 653 milliárd forint).
Emellett már ezen a héten két új dróngyár is megkezdi a termelést, ami a kormányzati szándék szerint gyorsíthatja a haditechnikai kapacitások bővítését.
A londoni alsóház védelmi bizottsága ugyanakkor jóval kritikusabban látja a helyzetet. Friss elemzésük szerint a kormányzati intézkedések nem elég gyorsak és nem elég átláthatók ahhoz, hogy valódi válaszokat adjanak az új biztonsági kihívásokra. A jelentés hiányosságokat sorol fel a brit hadiipar kapacitásaiban, a szakemberképzésben, az innovációban és a finanszírozásban, valamint megállapítja:
továbbra sincs átfogó stratégia a brit anyaország és a tengerentúli területek védelmére.
A viták közben London uniós védelmi együttműködési kérdésekben is tárgyal. A brit kormány néhány héten belül megállapodást szeretne kötni az EU-val, hogy brit cégek részt vehessenek a jövőre induló, 150 milliárd eurós közösségi védelmi hitelprogram projektjeiben. Bár a részvételi díjról még nincs egyezség, a brit álláspont szerint csak olyan konstrukció jöhet szóba, mely megfelelő értéket képvisel az adófizetők és az ipar számára.
