Reorganizáció Hollóházán

A piaci válság miatt tavaly több mint 20 százalékkal csökkent a Hollóházi Porcelán Manufaktúra Zrt. bevétele, ez főként a hazai értékesítés visszaesésének a számlájára írható. Ezt csak részben tudták kompenzálni az exportból, illetve az új profilt jelentő kőedényeladásokból származó bevételek – válaszolta lapunk megkeresésére Jenei Szabolcs, a társaság tavaly nyár elején kinevezett vezérigazgatója. Hozzátette: a nehéz piaci körülmények ellenére a jelenleg 210 főt foglalkoztató cégnél 2009-ben nem történtek elbocsátások. (Legutóbb 2008 nyarán csökkent – 20 fővel – az ott dolgozók száma.) Megjegyezte, mivel a Hollóházán és vonzáskörzetében élők közül sokaknak a porcelángyár jelenti az egyetlen munkalehetőséget, a mostani vezetés első számú célja a létszám megtartása, ennek érdekében az idén munkahelymegtartó támogatásra is pályáznak.

Más szempontból sincs egyszerű helyzetben a társaság vezetése. Mint korábban megírtuk, a múlt év elejére már a felszámolás közelébe jutott az állami tulajdonban lévő vállalat. Tavaly tavasszal ki is írtak egy tendert a társaság eszközeinek az eladására, azzal a kitétellel, hogy a nyertesnek legalább öt évig fenn kell tartania a gyártást. A privatizációs pályázat végül eredmény nélkül zárult. Aztán a vállalat június 29-i rendkívüli közgyűlésén – az akut válsághelyzet megoldására – vezércsere történt, és az új vezérigazgató feladatává tették a társaság fizetőképességének a helyreállítását célzó reorganizációs intézkedéssorozat kidolgozását. Ez a program a múlt év végére készült el, lényeges elemei közé tartozik az idei üzleti terv elfogadása, a vállalati adósságállomány és a saját tőke csökkentésének egyidejű rendezése, a társaság szervezetének és költségszerkezetének racionális átalakítása. A cél, hogy a minőségi porcelángyártás hosszú távon fenntarthatóvá váljon, de emellett bővüljön a kőedénygyártás is.

A Hollóházi Zrt. még tavaly februárban indította el a kőedénygyártást. A technológia lehetővé teszi, hogy olcsóbban kínálják ugyanazt a terméket kőből, mint porcelánból. Az akkori vezérigazgató annak idején így indokolta a döntést: „Az árérzékeny vásárlókat célzó kőedényekre akkor is van kereslet, amikor a porcelánok piaca szinte eltűnik egész Európából.” A társaságnak a múlt évben a hazai felvevőpiac mellett exportmegrendelésre is sikerült szert tennie. Az osztrák Gmundner Keramik GmbH egy évre előre kiszámítható megrendelést adott a manufaktúrának. A tulajdonos állam is a kőedénygyártásra alapozza a társaság hosszú távú működőképességének a fenntartását.

Az osztrák céggel kötött üzlet 2009-ben 41 millió forint árbevételt hozott a manufaktúrának, de Jenei Szabolcs szerint a további megrendelések alapján ez a mutató az idén elérheti a 180 millió forintot is, ez – tekintve a tavalyi 638 millió forintos értéket – a társaság összforgalmának már több mint a negyedét adhatja. Optimizmusát arra alapozza, hogy az osztrák cég folyamatosan bővíti a magyar manufaktúra által gyártandó termékek körét és a megrendelések mértékét. „Terveink szerint a kooperációs kőedénygyártáson túl a saját márkájú kőedények előállítását is elkezdjük, ezekkel új piaci területre szeretnénk bejutni” – fogalmazott a vezérigazgató. A hagyományos porcelángyártásban is cél a kereslet fellendítése, ezt egyfelől új termékekkel, illetve akciókkal akarják elérni. Az előbbi keretében a társaság egy új termékcsaládot fejleszt ki, amely – ellentétben a klasszikus, festett porcelánedényekkel – már mikrohullámú sütőben és mosogatógépben is használható.

A már említett reorganizációs programot, amelynek fő célja a cég hosszú távú jövedelmezőségének és likviditásának a helyreállítása, a többségi tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2010 januárjában elfogadta. Jelenleg a program megvalósítása folyik, eredményei Jenei Szabolcs szerint az idén már markánsan jelentkeznek.

A válság a teljes európai manufakturális porcelángyártást is finanszírozási és kapacitáslekötési nehézségek elé állította. Az elmúlt években jelentős számú porcelángyár került csődhelyzetbe vagy jutott a felszámolás sorsára, köztük olyan nagy múltú gyárak is idetartoznak, mint a Rosenthal, illetve a Waterford Wedgwood.

A válság a teljes európai manufakturális porcelángyártást is finanszírozási és kapacitáslekötési nehézségek elé állította. Az elmúlt években jelentős számú porcelángyár került csődhelyzetbe vagy jutott a felszámolás sorsára, köztük olyan nagy múltú gyárak is idetartoznak, mint a Rosenthal, illetve a Waterford Wedgwood.

-->