BUX 43,163.75
+0.15%
BUMIX 3,841.26
+0.82%
CETOP20 1,820.32
0.00%
OTP 9,174
-0.46%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.87%
-2.67%
ZWACK 17,300
-0.29%
0.00%
ANY 1,535
-0.32%
RABA 1,145
-2.14%
0.00%
-0.92%
0.00%
-1.91%
OPUS 158.2
+4.22%
-1.25%
0.00%
0.00%
-0.99%
OTT1 149.2
0.00%
-1.35%
MOL 2,856
+1.64%
+2.63%
ALTEO 3,010
+0.33%
0.00%
+0.11%
0.00%
0.00%
+2.96%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.74%
-13.51%
0.00%
SunDell 46,000
+0.88%
0.00%
+0.83%
+2.60%
-5.19%
+0.75%
+0.90%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,280
0.00%
+0.47%
NAP 1,202
-2.28%
0.00%
-4.59%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Nem az növeli az élettartamot, ha többet költünk egészségügyre

Miközben a magyar egészségipar a GDP mintegy 8,3 százalékát termeli, az egészségügyre fordított közkiadások csak kevesebb mint 5 százalékra rúgnak az Egészségügyi Baráti Társaság adatai szerint.

Habár a különböző hazai és nemzetközi forrásoknak némileg eltérő adatai vannak, az látszik – ahogy egyes kutatók állítják –, tényleg nincs tudományos bizonyíték arra, hogy az egészségügyi közkiadások növelése önmagában javítaná a lakosság egészségi állapotát.
Igaz, egyes kutatások szerint növelik az élettartamot.

Az Egyesült Államokban az egy főre jutó egészségügyi kiadás 2,2-szerese a nyugat-európai átlagnak, s mégis náluk a legnagyobb az elkerülhető okokból bekövetkező halálozások száma.

Körképünkből is látszik: hiába a többletkiadás, a problémák – mint a rossz, hiányos koordináció, az egymás mellett fölöslegesen működő struktúrák vagy éppen a költséghatékonyság alacsony szintje – szinte mindenütt hasonlók.

Magyarországon – s ebben egyetértenek a hazai szakértők – vagy forrásbővítésre, vagy szerkezetváltásra, illetve mind a kettőre szükség lenne. Van olyan vélemény, amely szerint 60–90 milliárdos ráfordítással rövidülnének a várólisták, emelkedne az egészségügyi dolgozók jövedelme, s mérséklődne a migráció.

A cikk teljes terjedelemben itt olvasható

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek