Átalakulás a két „t” mentén

„Akadálymentesen sikerült létrehozni egy olyan hatóságot, amely európai mércével mérve is újdonságnak számít a média és a hírközlés területén. A tartalom és annak terjesztése ugyanis ma már nem választható el egymástól, de emellett költséghatékonysági szempontok is indokolták a két terület összevonását” – mondta tegnapi bemutatkozó tájékoztatóján Szalai Annamária, az újonnan létrehozott Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnöke, akit a miniszterelnök nevezett ki. Hozzátette: az új szervezetben elsősorban a médiaügyekre kíván koncentrálni; a hírközlési terület felelőse elnökhelyettesi pozícióban a vezetékes távközlésben szakmai gyakorlatot szerzett Mátrai Gábor lett.

Tegnap lépett hatályba a médiaszabályozás szervezetét átalakító, nemrég elfogadott törvény. Szalai Annamária ennek kapcsán elmondta, hogy a hozzá kapcsolódó további elemek végrehajtására az őszi parlamenti üléseken kerül sor. Akkor dönthet az Országgyűlés a médiatanács tagjairól, amely szervezet az Országos Rádió és Televízió Testületet (ORTT) váltja majd fel, elnöki várományosa ugyancsak Szalai Annamária. A média-kerettörvényt is ősszel terjesztik be, akkor születik döntés a közmédiumok közös kuratóriumáról is. A közmédiumok átalakítása kapcsán az elnök kifejtette: a jogalkotó világos szándéka, hogy a szervezetek szakmai önállóságának megtartása mellett megszabadítsa azokat az egyéb felesleges terhektől. Ezen egyebek mellett a vagyongazdálkodási feladatokat értette, utóbbiak átkerülnek a nemzeti vagyonkezelő szervezetbe. Őszre válik ismertté az is, hogy kik lesznek az átalakuló közmédiumok új vezetői.

Szalai Annamária szerint a média és a hírközlés szabályozása eddig egymástól nagyon eltérő elven működött, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) kormányzati hivatal volt, az ORTT független szervezet, az elnök az új hatóságot is autonóm szervezetként képzeli el a jövőben. Az összevonás kapcsán megjegyezte még, hogy a párhuzamosságok kiküszöbölése mellett a két terület eddigi különállásából fakadó rések öszszefoltozására is mód nyílik. Az egyik témában adódó feladatok ugyanis már eddig is kihatottak a másikban zajló folyamatokra. Hozzátette: az összeolvadás kapcsán a hírközlési jogok biztosa egyben a médiajogok biztosává is válik.

Mindkét területen számos feladat vár mind az új hatóságra, mind a még meg sem alakult médiatanácsra, közülük csak egy a lejáró műsorszórási frekvenciák pályáztatása. Szalai Annamária a legnagyobb kihívásnak a 2011-es záródátummal megvalósítandó digitális átállást nevezte. Hogy tarthatók legyenek a határidők, már az idén el kell indítani a szükséges folyamatokat.

Mátrai Gábor alelnök kiemelte, hogy a konvergens hatóság létrejöttét a szabályozási feladatok is diktálták. Példaként épp a digitális átállást említette, mondván, az nem egyszerűen az eddigi analóg rendszerek lekapcsolását jelenti, hanem az ennek nyomán felszabaduló frekvenciák más célú hasznosítását is. Hozzátette: a cél a hatékonyabb frekvenciagazdálkodás, már vannak elképzelések a teljes spektrum felhasználásával kapcsolatban is. Ez évre azonban csak a 450–900 megahertzes sávban felszabaduló frekvenciák meghirdetése jöhet szóba. Az alelnök megjegyezte még, hogy a szabályozás a hírközlés területén kötöttebb pályán mozoghat az uniós előírások miatt.

A fontosabb idei feladatok között említette még a széles sávú hálózatokkal kapcsolatos szabályozást. Eddig két területen szabályoztak, a jelentős piaci erővel rendelkező cégeket egyfelől hálózati infrastruktúrájuk megosztására kötelezték, másfelől arra, hogy nagykereskedelmi csomagjaikat igény esetén viszontértékesíthessék a versenytársak. A versenyélénkítő hatás azonban mindkettőben kisebb lett a vártnál, az új szereplők egy része inkább saját beruházásba fogott. Mátrai Gábor olyan szabályozást szeretne, amely serkenti a befektetéseket az új generációs hálózatokba.

Szalai Annamária az érintett területek szervezeti átalakítása kapcsán megjegyezte még, hogy az infokommunikációnak nemcsak szabályozó hatósága van, hanem az ágazatnak most már van hivatalos kormányzati képviseleti szintje is, ez lehetővé teszi a két oldal interaktív és rugalmasabb működését.

Frekvenciagazdálkodás: A felszabaduló analóg frekvenciákat meg kell pályáztatni, és jogszabályt kell alkotni a 900 MHz-es frekvenciák felhasználására a mobil-szélessáv továbbépítésében. Kulcskérdés a frekvencia-díjszabás rendszerének az átalakítása is.

Széles sávú hálózatok: Kell-e és ha igen, milyen mértékben szabályozni ezt a piacot, ahol ma már többféle technológiai platformon is versengenek a szolgáltatók?

Frekvenciagazdálkodás: A felszabaduló analóg frekvenciákat meg kell pályáztatni, és jogszabályt kell alkotni a 900 MHz-es frekvenciák felhasználására a mobil-szélessáv továbbépítésében. Kulcskérdés a frekvencia-díjszabás rendszerének az átalakítása is.

Széles sávú hálózatok: Kell-e és ha igen, milyen mértékben szabályozni ezt a piacot, ahol ma már többféle technológiai platformon is versengenek a szolgáltatók? -->