Németország úgy fegyverzi fel magát, mintha világháborúra készülne: rekordon a védelmi kiadások
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNémetország az Amerikai Egyesült Államok után idén abszolút értékben a legnagyobb összeget fordítja a NATO-n belüli védelmi kiadásokra, összesen 124,7 milliárd eurót. Ez rekordösszegnek számít, és jóval magasabb a tavalyi 99,3 milliárd euróhoz képest. Franciaország védelmi kiadásai 67,6 milliárd euróval már csaknem a felét teszik ki a német összegnek. Az Egyesült Királyság 81,1 milliárd fontot költ, ami átszámítva közel 95 milliárd eurónak felel meg. Mindez a NATO kedden este közzétett új előrejelzéséből derül ki, amely becsléseken alapul.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung értesülései szerint idén először valamennyi szövetséges teljesíti azt a minimumkövetelményt, hogy a GDP legalább 2 százalékát védelemre fordítsa. 2025-ben Albánia (1,46 százalék), Szlovénia (1,57 százalék) és Csehország (1,86 százalék) ezt a célt még nem érte el. Az új, a GDP 3,5 százalékában meghatározott védelmi kiadási célt a jelenlegi adatok szerint már öt ország teljesítette:
- Litvánia (5,33 százalék),
- Észtország (5,1 százalék),
- Lettország (4,92 százalék),
- Lengyelország (4,68 százalék) és
- Görögország (3,65 százalék).
Talán nem véletlen az sem, hogy a rangsor első négy helyén olyan államok találhatók, akik szomszédosak Oroszországgal. Dánia közvetlenül a küszöb alatt áll 3,49 százalékkal. Németország 2,69 százalékot ér el.
Németország a második Amerika mögött
Az Amerikai Egyesült Államok védelmi kiadásai idén összesen 1030 ezermilliárd dollárt tesznek ki. Az összes európai NATO-tagállam és Kanada együtt 777 milliárd dollárt költ. Ezzel még mindig jelentős távolságra vannak a NATO deklarált céljától, vagyis attól, hogy a védelmi kiadások tekintetében felzárkózzanak az Egyesült Államokhoz – különösen annak fényében, hogy Donald Trump kormánya a költségvetést drasztikusan, 1500 milliárd dollárra kívánja emelni.
A NATO új adataiból az is kiderült, hogy a 32 szövetséges közül már 17 teljesíti azt a kiegészítő célt is, hogy a GDP további 1,5 százalékát a biztonság tágabb értelemben vett területeire fordítsa. Ez magában foglalja a kiberbiztonságot és a kibervédelmet, valamint az olyan infrastruktúra fejlesztését is, amely katonai célokra is felhasználható. Átlagosan a szövetségesek a GDP 2,53 százalékát fordítják a „klasszikus” védelmi kiadásokra, míg további 1,4 százalékát az egyéb biztonsági célokra.
