Nem bírja a napot a magyar villamos rendszer, ezért hirtelen ráöntenek – 500 milliárd forintot

Összesen 486 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhat hét társaság. Ezek a rendszerirányító (elosztói engedélyes) Mavir és hat, a villamos energiát a végfelhasználókhoz eljuttató (hálózati engedélyes) elosztótársaság. A kiírás szerint azért van szükség ilyen hatalmas forrású beruházás-sorozatra, hogy a hazai áramrendszer fogadni tudja a 2030-ig hálózatra csatlakozó naperőműveket úgy, hogy továbbra is biztonságosan működjön.

Kicsit túltoltuk a naperőmű-építéseket

Ismert, hogy az állami támogatásoknak köszönhetően európai összevetésben is élen járó hazai naperőmű-telepítésektől elmaradtak a hálózat-fejlesztések. Emiatt például 2022-től kis projektek sorának kellett megvárnia, hogy a területileg illetékes szolgáltató végezzen azokkal a bővítésekkel, amelyek után az adott naperőmű engedélyt kaphatott a hálózati betáplására. Mostanra ezek a létesítmékmények már vélhetőleg mind működnek, de a napenergia-boom csak most lendül be igazán: 

 E többlet fogadását célozza az a hálózatfejlesztés, amely a mostani kiírás elvár: közel 5 ezer megawattnyi napelem hálózati csatlakozását kell lehetővé tenni. Azonban van egy lényeges különbség az eddigi és a most induló bővítések között: az új fejlesztések lényegében már a napenergia-kapacitások bővülésével párhuzamosan történnek, vagyis a napelemeseknek nem kell majd kivárniuk, hogy képes legyen az áramuk befogadására.

Nyugalom, nem a nulláról indulunk!

A Mavir és az elosztótársaságok a közelmúltban is sorra jelentették be olyan hálózatfejlesztéseik lezárását, amelyek a naperőművek csatlakozását segítették. E munkák kapacitásbővítés mellett a rendszerek felügyeletének és biztonságának növelését, „okosítását” is szolgálták. Ezek a projektek adják a közel 486 milliárd forint támogatású, újabb fejlesztések alapját. Ilyen volt, hogy:

• az E.ON Hungária csoport több mint 114 milliárd forintból több mint 1800 kilométernyi hálózatot korszerűsített. Ezzel csökkentheti az áramszünetek számát és megnyitja az utat további ipari és lakossági beruházások előtt is. A teljes fejlesztéssorozat révén több mint 1000 megawatt többletkapacitás jött létre.
• Az Opus Titász több mint 41 milliárd forintot költött hálózatfejlesztésre az RRF program keretében, a pénzből rugalmasabbá, biztonságosabbá és a megújuló energiaforrások fogadására alkalmasabbá tette villamosenergia-hálózatát.
• Az MVM Démász 42,9 milliárd forintból tett képessé a hálózatát arra, hogy az, ez év tavaszáig legalább 782 megawattal több naperőmű-kapacitást fogadhasson.
• A napokban zárt le a Mavir egy 30,7 milliárd forintos programot, amelynek során bővítette az alállomásai kapacitását és a és 220 kilovoltos távvezetékek terhelhetőségét.

Nem sok kicsit ez a 486 milliárd?

A társaságok nemcsak felzárkóztak az igényekhez, hanem készülnek további napenergia-kapacitások befogadására is. Sorra jelentik be a fenti beruházásaikon kívül első energiatárolóik telepítését is. Ennek alapján talán kisebb forrás is elég lehet a 2030-ban 12 gigawattnyi naperőmű-kapacitás kiszolgálására. Az is a nagy összeg ellen szól, hogy a legutóbbi tendereken már csak akkumulátorral kiegészített naperőműre lehetett pályázni, márpedig az ilyen létesítménypárosok kevésbé terhelik a hálózatot a korábbi, csupasz, rosszul tervezhetően működő háztáji napelemeknél és ipari méretű naperőműveknél. Ráadásul a csupasz naperőműveseknek sem kell akkumulátor nélkül maradnia, mert a leköszönt kormány az utolsó évében akkumulátor-telepítő támogatásra írt ki pályázatot.
A nagyobb hálózatfejlesztés mellett szól viszont a további megújulók, mindenek előtt a szélerőművek fogadására való felkészülés. Igaz, ezeket nem említi a kiírás.
A pályázatra vonatkozó bejelentésében Kapitány István gazdasági és energiaminiszer rendszerszintű hiányosságok, évtizedes mulasztások pótlásáról is beszélt. „A támogatási programnak köszönhetően, az elosztókkal, rendszerirányítóval közösen a jelenlegi teljesítmény másfélszeresét leszünk képesek kiépíteni 2030-ig” – vetítette előre.

Pontosan mi ez a pályázat?

A kiírás a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (RRF-6.6.1) keretében született. A forrásra 2026. június 19. és 2026. július 20. között pályázhatnak a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által kiadott villamosenergia-elosztó, valamint átviteli engedéllyel rendelkező társaságok, akár konzorciumban is. Ezek

• a Mavir Zrt. (mint egyetlen átviteli engedélyes), továbbá
• az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt,,
• az E.ON Áramhálózati Zrt.,
• az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt.,
• az Opus Titász Áramhálózati Zrt.,
• az Elmű Hálózati Kft.,
• az MVM Émász Áramhálózati Kft., és a
• az MVM Démász Áramhálózati Kft.

A forrásból támogatható az átviteli hálózat, valamint az elosztóhálózat olyan célú fejlesztése, amely növeli a villamosenergia-rendszer rugalmasságát, hogy az több időjárásfüggő megújulót (kiemelten napelemes) rendszert fogadhasson be.

A támogatás az áramelosztóknak a teljes költség legfeljebb 75 százaléka, a Mavirnak maximum 90 százalék.

• Legalább 2, maximum 7 projekt támogatható.
• A beruházásoknak 2030. december 31-ig el kell készülniük.
• Egy pályázó (vagy konzorcium) legfeljebb 270 milliárd forintra pályázhat.

A projekt adatlapján be kell mutatni, hogy a beruházásnak nincs előre látható klímakockázata, és rendelkezik az elvárt digitális tartalommal. Ez utóbbi azt takarja, hogy a projekt kiírásban felsorolt tizenhárom digitális tartalmi elemből legalább hármat tartalmaz. Ilyen tartalom például a központi szabályozhatóság, a távfelügyelet, a berendezések védelme és az üzemzavarok gyors elháríthatósága.

Nem folyhat el a pályázati pénz

A költségek elszámolásakor 

Ebből a kikötéséből az következik, hogy a 486 milliárd forint felhasználásával legalább 3682 megawattnyi – közel két Paksi atomerőműnyi – új kapacitás csatlakozhatna a hálózatra. Erre azonban van pontos adat is: a kiírás szerint a teljes támogatás felhasználásával 4778 megawattnyi megújuló hálózatra kapcsolása váljon lehetővé.

Az áramkínálat persze nem nőhet ennyivel – ez már majdnem két és fél paksnyi teljesítmény – a fejlesztéseknek köszönhetően hálózatra kapcsolható naperőművek révén. Míg ugyanis az atomerőmű folyamatosan képes termelni, a naperőművek éves átlagos rendelkezésre állása Magyarországon 16 százalék körüli. Ám éppen ennek a 16 százaléknak a növelését segíti a naperőműveknek az akkumulátorokkal történő, említett kombinálása. A növekedés akár 40-60 százalékos is lehet!
A tényleg pluszkapacitás, feltételezve a támogatási keret teljes felhasználását, jóval több lehet, hiszen hálózatfejlesztő projektek teljes költsége is nagyobb lehet 486 milliárd forintnál a támogatások 75 százalékos, illetve 90 százalékos intenzitása is.

Annak érdekében, hogy figyelemmel lehessen kísérni a projektek terv szerinti megvalósítását, azokban legalább négy, de legfeljebb 20 mérföldkövet kell beépíteni.

Hosszú lista tartalmazza a költségként elszámolható és el nem számolható kiadásokat. Ingatlanvásárlásra a költségek legfeljebb 2 százaléka költhető, általános rezsire a 15 százaléka.

Félmillió okosmérő érkezhet

Az okos villamosenergia-fogyasztásmérők beszerzését és telepítését egy 26,6 milliárd forintos, szintén RRF-forrású pályázat ösztönzi. A pénzre vállalkozások pályázhatnak, egy pályázó legfeljebb 18 milliárd forintot kaphat, vagyis viheti a támogatás majdnem kétharmadát. Mindazonáltal 3-6 nyertessel kalkulál a kiíró. A fent már felsorolt 6 elosztótársaság igényelheti a 100 százalékos intenzitású, vissza nem térítendő támogatást. Ezeknek a projekteknek is le kell zárulniuk 2030. december 31-ig.
Egy pályázó csak egy pályázatot adhat be, de a beruházásra vonatkozhat több helyszínre.
Ez esetben is találunk olyan mutatót, amiből a forrás felhasználásának elvárt hatékonyságát mutatja: 

A teljes program eredményeként így közel 500 ezer (467 819) új okosmérőnek kell megjelennie a szolgáltatók területén. A projektnek legalább két mérföldköve kell, hogy legyen, és maximum nyolc lehet.

Az okosmérővel felszerelt háztartások figyelemmel kísérhetik, sőt, ütemezhetik is az áramfelhasználásukat. Okosmérővel vehető majd igénybe a dinamikus árazású (időalapú) lakossági áramtarifa és áramszámla is, amelynek esetleges bevezetéséről Kapitány István már beszélt. Az áramfelhasználásnak a csúcsfogyasztás óráiról kisebb keresleűekre terelésének köszönhetően kisebb terhelésingadozásokat kell elviselnie az áramhálózatnak, jutalmul csökken az ezt segítő felhasználók számlája.