Új piacokat keres a Gallicoop
Kínában próbál szerencsét a pulykahússal a Gallicoop Zrt. – számolt be lapunknak a szarvasi társaság elnök-vezérigazgatója. Erdélyi István, aki egyben a Magyar Pulykaszövetség elnöke is, hozzátette: embrionális állapotban van még a sanghaji élelmiszer-ipari kiállításon elindított üzlet, annál is inkább, mivel a pulyka értékesítéséhez szükséges egyezmény még nem köttetett meg Kína és Magyarország között. (A sertés esetében erre négy évet kellett várni.)
A Gallicoop ugyanakkor nemcsak készterméket szállítana, de technológiatranszferben, a telepek létesítésében is részt kíván venni a milliárdos piacon, ahol csak az elmúlt időszakban kezdett terjedni a pulykafogyasztás. „A kínai piac akkora, hogy a termékeinknek is megtalálhatjuk a megfelelő helyet, de azért is fontos, mert ezzel fokozhatjuk az értékesítési biztonságot” – véli Erdélyi István.
A tavalyi 25 milliárd forintot meghaladó árbevétele közel negyedét exportból szerző társaság másik fontos felvevőpiaca, az orosz sem egyszerű. Az önellátásra törekvő ország – ahol a talvalyi 2,9 millióról tíz éven belül 4,5 millió tonnásra kívánják fejleszteni a baromfitermelést – az elmúlt időszakban folyamatos konfliktusban állt a hús-külkereskedelem terén: ez nemcsak abban mutatkozik meg, hogy az élelmiszer-biztonsági hatóságok évről évre újabb termelőket, sőt államokat tesznek tiltólistára, de például az országban nyugat-európai cégek által létesített telepekről sem lehet exportálni az Európai Unió felé.
A Gallicoop ennek ellenére optimista: a tavaly 250 tonnás exportot ebben az évben 1400 tonnásra kívánják bővíteni a fejlődő piacon. Az önellátásra való törekvés pedig nem csak hátrány, előny is lehet a magyar gyártó számára – véli Erdélyi István, aki úgy látja, az elsősorban nyers húsból álló kivitelt kiegészítheti a kínaihoz hasonló know-how átadás.
Az exportpozíciók megőrzése érdekében szerinte 290 forint körüli euróárfolyam lenne optimális. Kedvező helyzetet teremt ugyanakkor, hogy az elmúlt időszakban növekedésnek indult a baromfi, így a pulyka ára is. Ennek hátterében a bővülő európai kereslet áll, elsősorban amiatt, hogy a lengyeleknél az idén kevesebb terméket bocsátanak piacra. A korábbi 3,20 eurós szintről 3,60-3,70 euróra nőtt a pulyka kilónkénti ára.
Első ránézésre a magyar piac is derűlátásra adhat okot, hiszen az egy főre jutó pulykafogyasztást tekintve az ország a 7,5 kilogrammos éves átlaggal Izrael és az Egyesült Államok után harmadik a világban. Ennek ellenére az elmúlt években sorra mentek tönkre a nagy baromfi-feldolgozók. „Tulajdonképpen úgy lettünk piacvezetők, hogy nem bővítettük a kapacitásokat: évek óta 35-36 ezer tonna körüli pulykahús kerül ki az üzemünkből” – emlékeztet a szarvasi vállalkozás vezetője.
A magyarázat – a magyar élelmiszerpiac más szegmenseihez hasonlóan – az uniós csatlakozás után növekvő import. A Brazíliából vagy a 2004 óta pulykatermelését erőteljesen fejlesztő Lengyelországból áramló olcsó behozatal áll a hátterében annak, hogy míg 2004-ben 150-170 ezer tonnás éves termelés jellemezte a hazai pulykaágazatot, ez mára 90 ezer tonnára csökkent. Erdélyi István jónak tartja a nemrég bevezetett, nem titkolt célként az ócska importáru visszaszorítását meghatározó másodlagos élelmiszer-vizsgálatot. Hozzáteszi ugyanakkor: évek óta szorgalmazzák, hogy hasonló bejelentési kötelezettség mellett a kötelező ellenőrzés legyen díjköteles.
Az 1989-ben, 1,6 milliárdos alaptőkével, zöldmezős beruházásként alapított Gallicoopnál mára teljes pulykahús-előállítási vertikum épült ki, s a jövőben tovább szélesedik. A saját vízbázis és szennyvíztisztító kialakítása után a szarvasi üzem területén nemrég tették le az alapkövét annak a biogázüzemnek, amelynek egyik fő célja a termelésből származó, veszélyes hulladéknak tekintett melléktermékek felhasználása. Az Aufwind Schmack Első Biogáz Kft. közel négymilliárd forint értékű, 500 millió forintos EU-támogatással megvalósuló, 4,2 megawatt teljesítményű beruházása Magyarország legnagyobb ilyen létesítménye lesz. Erdélyi István reményei szerint a pulykahús tömegéhez viszonyítva 25 százaléknyi mellékterméken túl ötven kilométeres körzetből beszállított szerves trágyát és a környékbeli sertéstelep hígtrágyáját is felhasználó biogázüzem jövő októbertől üzemszerűen tud működni. A veszélyes hulladék felhasználása, illetve a biogázzal nyert áram révén éves szinten 150 millió forintos megtakarítást képes elérni a cég.
