A kutatás eredménye szerint tovább nőtt a vásárlás előtti internetes tájékozódás, összességében viszont kevesebbet gondolkodunk, mielőtt a pénztárcánkhoz nyúlnánk. Kevésbé preferáljuk például a magyar termékeket és a környezetvédelmi szempontok sem olyan relevánsak, mint azt gondolnánk.
A 2007 óta minden évben elvégzett kutatás egyrészt a vásárlói habitusokra, attitűdökre, másrészt a fogyasztói jogokkal kapcsolatos ismeretekre terjedt ki. A vásárlói tudatosságot egzaktan mérő, ezer megkérdezett válaszán alapuló TVI az eredményeket egy olyan hétfokú skálán jeleníti meg, ahol az 1-es kategória a legkevésbé, a 7-es a leginkább tudatos fogyasztókat jelöli.
Vásárlói tudatosság: megugrott a ’nagyon tudatos’ vásárlói kör, átrendeződtek a csoportok
2010-ben a vásárlói tudatosság az első, 2007-es felméréshez képest enyhén erősödött: a Tudatos Vásárlói Index akkor 4,55 volt, idén elérte a 4,7-es értéket.
A Kirakat.hu és az Ipsos felmérésének eredményéből levonható egyik legfontosabb következtetés ugyanakkor az, hogy érdekes átrendeződés kezdődött meg a TVI átlagát egyes csoportokon belül: egyre szélesedik a tudatos vásárlók köre, és jelentősen csökkent a „nem besorolható” (akik nem tudtak vagy nem akartak válaszolni) válaszadók száma.
A kutatás alapját képező hétlépcsős tudatossági kategória alapján a 4-es, 5-ös és 6-os – vagyis a tudatos vásárlói - kategóriákba tartozók aránya az évek alatt folyamatosan nőtt. 2007-ben az ide tartozó vásárlók az összes válaszadók 47 százalékát képviselték; 2008-ban ez az arány 50 százalék, egy évvel később 56 százalék, idén pedig már 61 százalék volt. A három kategórián belül a ’nagyon tudatosnak’ mondható 6-os kategóriába évről évre többen tartoznak: arányuk a 2007-es 15 százalékról mára 21 százalékra ugrott.
Az értékesebb beszerzések előtt egyre kevésbé tájékozódunk
A felmérés során az egyes állításokra adott válaszok megoszlása és átlaga csak kismértékben változott a négy adatfelvételi hullám között. Összességében erősödött a vásárlói tudatosság, de mutatkoznak csökkenő tendenciák is. Míg például két évvel ezelőtt a vásárlók 61 százaléka tájékozódott, mielőtt valami értékesebb dolgot vásárolt és 51 százalékuk nézett utána, hogy mit hol érdemes venni, idén ezek a számok 54 illetve 49 százalékra csökkentek. Az impulzusvásárlók száma még mindig magas: a válaszadóknak csupán 38 százaléka vesz előre eltervezett dolgokat.
Megállni látszik viszont az a korábban jelzett, a korral fordítottan arányos viselkedés, miszerint a fiatalabbak a legkevésbé, míg az idősebbek inkább tudatos vásárlók. A Kirakat.hu és az Ipsos friss kutatása is megerősíti, hogy változatlanul a 30-50 éves korosztályra jellemző a leginkább a tudatos viselkedés. Mindemellett az is megállapítható, hogy a magasabb iskolai végzettség önmagában is erősíti a tudatos vásárlói magatartást, és az internet-hozzáféréssel rendelkezők esetében is magasabb a TVI.
Ha tehetjük, akkor sem magyar terméket választunk?
A vizsgálat eredményének egyik legérdekesebb pontja, hogy az elvi, etikai alapon nyugvó fogyasztói viselkedés egyre kevésbé beágyazott a magyar társadalomban, azaz meggyőződésünk kevésbé irányít bennünket, mint korábban. Ez leginkább a magyar produktumokat sújtotta, hiszen a korábbi esztendőhöz képest idén 14 százalékkal kevesebben (a válaszadók mindössze 46 százaléka) értettek egyet abban a kérdésben, hogy ha tehetik, magyar terméket vásárolnak.
Az egészséges és környezetbarát termékeket, valamint a környezettudatos csomagolást előnyben részesítő kérdés-kategóriákban a válaszadók ugyancsak alacsonyabb érdeklődést mutattak a tavalyi eredményekhez képest.
Évről évre tudatosabbak az internetezők
Az internet-hozzáféréssel ismét erősebb összefüggést mutat a tudatos vásárlói index, amennyiben erre a körre általánosságban inkább jellemzőbb a tudatos vásárlási index magasabb értéke.
A Kirakat.hu és az Ipsos felmérése egyértelműen jelzi, hogy nőtt a célirányos internethasználat. 2010-ben már 60 százalék feletti értéket mutat az online aktivitás, legyen szó általános információgyűjtésről, az adott termék vagy szolgáltatás jellemzőinek megismeréséről, a legolcsóbb lehetőség felkutatásáról, vagy éppen más vásárlók tapasztalatainak megismeréséről.
A legáltalánosabb célja az online tájékozódásnak továbbra is az általános információk gyűjtése, ezen belül azonban idén tovább nőtt a gyakran és nagyon gyakran ilyen célból barangoló internetezők aránya: mára számuk 70 százalék. Tavalyhoz képest közel a duplájára, 8-ról 14 százalékra ugrott azok aránya, akik nagyon gyakran azért böngésznek, hogy megtalálják a számukra legolcsóbb vásárlási lehetőséget.
A világhálón keresztül történő vásárlás továbbra is inkább a magasabb iskolai végzettségűekre, illetve a fiatalokra jellemző, viszont –köszönhetően a webáruházak növekvő népszerűségének - a kisebb (2000-10000 fős) települések lakói a nagyobb településeken élőkkel szemben egyértelműen előnyben részesítik az internetes vásárlásokat. Erre magyarázat a webáuházak egyre erőteljesebb elterjedése és a kisebb településekre jellemző alternatív beszerzési helyek rosszabb megközelíthetősége.
