Tartja magát a lapnyomtatás

Bár a hírek a nyomtatott sajtó lassú alkonyáról szólnak, a lap- és magazinnyomtatás továbbra is a hazai nyomdák egyik legfontosabb piacának számít, aránya ráadásul növekvő tendenciát mutat – derül ki a Nyomda- és Papíripari Szövetség (NYPSZ) összefoglalójából. A válság a nyomdaipart sem kerülte el, az ágazat azonban még így is jelentős tényező a gazdaságon belül, a nemzeti össztermék mintegy 4 százalékát adja, a forgalma tavaly meghaladta a 163 milliárd forintot. A nyomdai tortában a legnagyobb szeletet, a forgalom összesen több mint 40 százalékát a lap- és magazinpiac teszi ki, a kereskedelmi termékek (reklámok) aránya 25, a könyveké 14 százalékra tehető.

Pontos statisztika nincsen arra vonatkozóan, hogy hány hazai nyomda foglalkozik lap- és magazinnyomtatással, az NYPSZ számítása szerint tíz nagy és húsz kisebb nyomda számít a piac meghatározó szereplőjének, a tíz nagy piaci részesedése meghaladja a 70-80 százalékot. A nyomdák bizalma a nyomtatott média iránt megmutatkozik a beruházási mutatókban is: az NYPSZ adatai szerint a tíz nagy nyomda közül az a nyolc, amely tagja a szövetségnek, az elmúlt öt évben több mint 14 milliárd forintot fordított beruházásra. Az általuk termelt mennyiség tavaly közel 109 ezer tonna volt, a gyártási volumenek változása –20 és 39 százalék között mozgott cégtől függően. Az összesített árbevételük több mint 35 milliárd forint volt, az egyes nyomdák forgalmának változása –14 és 13 százalék között mozgott. A termelési és értékesítési adatok azt mutatják, hogy a lap- és magazinnyomtatással foglalkozó nagy nyomdák többségénél mind az árbevételt, mind a mennyiséget érzékenyen érintette a recesszió.

Ez igaz a teljes ágazatra is, a statisztikák szerint ugyanis a teljes magyarországi nyomdaipart a magyar gazdaság átlagánál nagyobb visszaesés jellemezte a tavalyi, válság sújtotta esztendőben. Ráadásul Magyarországon a recesszió jobban megviselte az ágazatot, mint a többi uniós országban. Míg az EU 15 régi tagállamában 2008-hoz képest átlagosan durván 10, addig hazánkban 15–25 százalék közötti csökkenéssel szembesültek a piaci szereplők volumenben, értékben pedig 14 százalékkal. Az idei első fél évben ugyanakkor már érezni a fellendülés első jeleit az iparágban, a helyzetet azonban nehezítheti, hogy komoly problémák jelentkeztek az európai papírgyártásban és -ellátásban, és ez a hazai nyomdákat is igen kellemetlenül érintheti. A nyomdaipari ágazatban egyébként már 2008-ban elkezdődött a visszaesés: a KSH iparági statisztikái szerint a nyomdaipart is magában foglaló papírgyártás és nyomdai tevékenység szakágazat árbevétele 2007-ben még 446 milliárd forint volt, ez egy évvel később 435 milliárd, tavaly pedig 418 milliárd forintra csökkent.

A termelés zsugorodásából is következik a magyarországi nyomdaiparra évek óta jellemző tendencia, miszerint évről évre kevesebb a szakmában működő regisztrált szervezet. Míg 2006-ban 5592 nyomdai tevékenységgel foglalkozó vállalkozást tartottak nyilván, ez a szám 2008. december 31-én 5371 volt. Ráadásul 2009-ben a korábbi évekhez képest is megnőtt a cégmegszűnések száma, összesen 113 esetben rendelte el tavaly a bíróság nyomdai cégek megszüntetését, ebből 71 esetben felszámolással. E tekintetben kedvező változás következett be 2010 első fél évében, hiszen ebben az időszakban 31 olyan vállalkozás végelszámolását vagy felszámolását rendelte el a bíróság, amelynek fő tevékenységében szerepel a nyomdaipari tevékenység, míg a tavalyi év hasonló időszakában 49 cég neve szerepelt a Heti Csődértesítőben. Összesen tehát harmadával kevesebb vállalkozás zárta be kapuit ezen időszak alatt, ráadásul a megszűnt cégek egyike sem nagynevű, tradicionális nyomda.