Új lehetőség az ízületi gyulladások kezelésében

Ennek oka nemcsak a betegségek magas számában, hanem az általuk okozott tartós életminőség-romlásban, rokkantságban és keresőképtelenségben, valamint az extrém költségekben is keresendő. Nem árt leszögezni azt sem, hogy a közfelfogással ellentétben egyes mozgásszervi kórképek magasabb halálozással járnak, példa erre a sokízületi gyulladáshoz (rheumatoid arthritis, RA) társuló magas mortalitás. Az RA-s betegek élettartama tíz évvel rövidebb, mint az átlagnépességé, ezért a reumatológiai betegcsoport a daganatos és a szív-ér rendszeri kórképek mellett kormányzati támogatás vonatkozásában a nyugati társadalmakban mindenütt prioritást élvez.

Meg kell szabadulnunk attól a tévhittől is, hogy a reuma kizárólag az öregkor betegsége, hiszen az ízületi belhártya elváltozását okozó gyulladások (orvosi nyelven arthritisek) a fiatal korosztályt, számos esetben a gyermekeket is veszélyeztetik. Mindig szakorvosnak és speciális laboratóriumi, röntgen- és más szakirányú vizsgálatnak kell eldöntenie, hogy a kézkisízületek vagy a nagyízületek fájdalmas gyulladása mögött milyen kórfolyamat húzódik meg. Mivel a diagnózis korai felállítása a terápia időben történő megkezdése és ezáltal annak eredményessége szempontjából meghatározó, hazánkban is kiépítettük az arthritiscentrumok országos hálózatát, mely ma már több mint húsz, szakemberekkel és diagnosztikai lehetőségekkel jól ellátott szakambulanciát jelent (táblázat). Idevárjuk a háziorvosok, a reumatológusok és más szakorvosok által beküldött, ízületi gyulladásra gyanús betegeket.

A reumatológiai betegségek modern kezelésének ismertetésekor meg kell emlékeznünk arról a hallatlanul gyors fejlődésről és szemléletváltozásról, ami a szakterületünkön az utóbbi években végbement. A sejtek közötti kommunikáció, ezen belül egyes gyulladásos fehérjetermékek (pl. citokinek) szerepének vagy a sejten belüli jelátvitel mechanizmusának feltárása nagymértékben segítette az új kutatási irányvonal, a molekuláris reumatológia kialakulását. Az élő szövetek és a reumatológiai kórképek alapfolyamatainak megismerését napjainkban rendkívül gyorsan követi az ezeket előnyösen befolyásolni tudó, bizonyítékokon alapuló gyógyszermolekulák kifejlesztése és azok széles körű alkalmazása. Közülük is kiemelkedő jelentőségűek az ún. biológiai terápiás készítmények, melyek az ízületi gyulladások kezelésében valóban forradalmi áttörést hoztak.

Mit is kell értenünk a biológiai terápia fogalmán? Ez olyan innovatív gyógyszeres kezelést jelent, mely a szervezet kóros gyulladásos folyamatába egyes aktivált sejtekre vagy sejttermékekre gyakorolt nem kémiai, hanem biológiai hatásával a kórfolyamat egy adott pontján célzottan avatkozik be. Arról van tehát szó, hogy a különböző betegségekben tudományosan feltárt kóros biológiai kulcsreakciókat megtervezett gyógyszermolekulákkal specifikusan kíséreljük meg gátolni. A célzottan ható biológiai gyógyszermolekulák biotechnológiai úton előállított fehérjetermészetű anyagok, legtöbbször ellenanyagok. A biológiai gyógyszereket eredményesen alkalmazzuk az orvostudomány különböző területein, világszerte ma már több millió betegen.

A reumatológiában a biológiai gyógyszereket elsősorban olyan ízületi gyulladások kezelésére használjuk, ahol a háttérben immunológiai természetű elváltozások állnak. Ezek közül a legfontosabb a krónikus, progresszív sok-ízületi gyulladás, a rheumatoid arthritis, mely elpusztítva az ízületi porcot és csontot súlyos deformitást, mozgáskorlátozottságot, belszervi szövődményeket idézhet elő, és a betegek fizikai, pszichés és anyagi elnyomorodásához vezethet. A kezek érintettsége miatt mindez nagyon gyorsan kialakul, és a betegségben szenvedők korán elvesztik munkaképességüket. A betegségben bizonyos fajtájú fehérvérsejtek aktiválódnak, és gyulladáskeltő citokin fehérjék, pl. tumor necrosis faktor-· (TNF-·), illetve interleukinok termelődnek nagy mennyiségben, melyek a szövetpusztítás fő elemei.

Érthető tehát, hogy a kórképben a biológiai terápiát ezen fehérjemolekulák célzott gátlása jelenti. A TNF-gátlás mellett viszonylag új lehetőség az interleukin-6 fehérje receptorának blokkolásán alapuló infúzió adása, mely az eddigi kezelési lehetőségekhez képest hatékonyabb gyulladáscsökkentést eredményez, és a betegség progresszióját is megakadályozza. Magyarországon a reumatológia területén több mint háromezer ízületi gyulladásban szenvedő felnőtt és fiatal betegen alkalmaztunk eddig biológiai készítményt, nagy többségüknél kiváló eredménnyel. Természetesen ezen költséges beavatkozásokat csak más gyógyszerek hatástalansága esetén rendeljük, és a gondos kivizsgálást követő szoros beteggondozás során mindig figyelemmel kell lennünk a potenciális mellékhatásokra, így pl. a fertőzések fokozott veszélyére is.

A gyulladásos reumatológiai betegeken alkalmazott biológiai szerek hasznossága egészséggazdasági számítások alapján messze meghaladja a ráfordított költségeket. Mindebben a hospitalizáció és az ortopédiai műtétek elkerülése (direkt költségek), valamint a munkaképesség megtartása, illetve visszanyerése (indirekt költségek) meghatározó tényező. Ezért reményeink szerint a foglalkoztatottság javítására nagy súlyt helyező kormányprogramban és az Új Széchenyi-tervben a reumatológiai kórképek prevenciójának és kezelésének kiemelt jelentősége lesz.

A szerző egyetemi tanár, a Magyar Reumatológusok Egyesületének az elnöke