Újabb piacokat keres a GSK

A jövő év elejétől az amerikai piacra szánt védőoltásokhoz is szállíthat hatóanyagot a GlaxoSmithKline (GSK) magyarországi vakcinagyára – mondta el a gödöllői üzem vezetője, Vincent Loret. A GlaxoSmithKline Biologicals ügyvezető igazgatója hangsúlyozta: a gyártó- és fejlesztőegység, amelyet 130 millió eurós beruházással hozott létre a brit központú multicég, néhány éven belül már nyereséges lehet. Egyelőre azonban nem profitábilis a 100 százalékban exportra – a GSK más egységekben készülő vakcináihoz – termelő gödöllői üzem: a 4,2 milliárd forintos forgalmat bonyolító egység 6,7 milliárdos veszteséggel zárta a múlt évet. Vincent Loret azonban hangsúlyozta: a középtávon várható új projekteknek is köszönhetően ez a trend megfordulhat. Egy-két éves távon például egy újfajta vivőanyag fejlesztése, illetve egy újfajta, többkomponensű, pneumococcus elleni védőoltáshoz szánt hatóanyag fejlesztése szerepel a GSK csoport tervei között.

A 232 főt foglalkoztató gödöllői egységben klinikai kutatásokra az elmúlt öt évben 3,5 milliárd forintot költöttek. A zöldmezős beruházással létrehozott üzemben jelenleg a diftéria és a tetanusz elleni védőoltások hatóanyagát állítják elő, utóbbi esetében a kapacitás teljes kihasználása mellett.

A kapacitásbővítés lehetősége is adott a két éve működő üzemben, mivel annak egyik szintje egyelőre üres – tette hozzá a GSK Biologicals ügyvezetője. További előnyt jelenthet ebből a szempontból az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) auditja. Reményre adhat okot ugyanakkor az is, hogy a jelenleg a gyógyszerpiac összforgalmának két százalékát képviselő védőoltáspiac gyors ütemben bővül, tíz éven belül a forgalom megháromszorozódását várják szakértők.

A GSK vakcinaágazata forgalmának 4 százalékát adó gödöllői üzemnek ugyanakkor cégen belül is fel kell vennie a versenyt a csoport más fejlesztőegységeivel, így nem mellékes az sem, milyen a hazai befektetői környezet. Ezzel kapcsolatban Leitner György, a csoport hazai piacot ellátó forgalmazója, a GlaxoSmithKline Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte: reméli, a legutóbbi időszak kedvezőtlen folyamatai most megfordulnak. Mint lapunk kérdésére elmondta: azt is reméli, az elmúlt években megszűnő dialógus helyreáll a szektor és a kormányzat között. Pozitív jelnek tekintik, hogy az új kormányzat ígérete szerint kiemelt helyen kezeli a következő időszakban az egészségipart. Ezen túlmenően azonban azt várják el, hogy hangolják össze az iparpolitika és a gazdaság más területeinek egyes elemeit. Ezzel kapcsolatban a gyógyszer-gazdaságossági törvényt említette, amelynek alapján 2007 óta komoly megszorításokkal sújtották a gyógyszerágazatot. A különadókból több mint 50 milliárd forintos bevétele származott az államháztartásnak. „Az elmúlt években mi már megfizettük a magunk bankadóját” – utalt az ágazat szereplői által sokat bírált rendelkezésre Leitner György, aki hozzátette: a restriktív szemlélet helyett várnak összehangoltabb iparpolitikát.