Váratlanul elárulta a Tisza-kormány, miért vett fel 3 milliárd euró hitelt Magyarország: itt van a Pénzügyminisztérium részletes tájékoztatása a költségvetésről – brutális hiányról beszélnek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA 2026-os költségvetést 2025 júniusában a GDP 3,7 százalékának megfelelő államháztartási hiánnyal fogadta el a Parlament. A kormányváltást követő átadás-átvétel során megismert belső előrejelzés ezzel szemben 6,8 százalékos hiányt jelzett előre. Az előrejelzés tételes felülvizsgálata megerősítette, hogy a hiánynövelő tételek reálisak – áll a PM közleményében, melyet azzal összefüggésben adtak ki, hogy Kármán András miniszter vezetésével tájékoztatót tartott a Pénzügyminisztérium a költségvetés helyzetéről. A közlemény szerint több csoportba sorolhatók a hiánynövelő intézkedések, melyek között a vártnál alacsonyabb mértékben bővülő GDP mellett a terven felüli kiadások is szerepelnek 1,3 százalékponttal, míg a 14. havi nyugdíj és a közfszférában dolgozók otthonteremtési támogatásának együttes hatását 0,4 százalékpontra teszik.

Fotó: Kármán András / Facebook
Politikai döntéseknek tart a PM több támogató intézkedést
A PM közleménye szerint a GDP arányosan 3,1 százalékpontos eltérés legnagyobb része politikai döntésekhez kötődik. Ezen kategória alatt a közlemény felsorol olyan tételeket is az első kategóriában, melyek adott, széles, nagy létszámú társadalmi csoportokat támogattak. A PM értékelése szerint ezekbe a főcsoportokba sorolhatók a hiánynövelő politikai intézkedések:
- Azok a kampány intézkedések, amelyek nem szerepeltek a 2026-os költségvetési tervben 1,3 százalékponttal növelik a hiányt. Ezek között a 14. havi nyugdíj bevezetése és a közszférában dolgozók otthonteremtési támogatása együttesen 0,4 százalékponttal járulnak hozzá a hiány emelkedéséhez.
- Az előnytelen szerződések és a kontrollálatlan kiadások – többek között a 35 éves útkoncesszió többletkiadása és a Budapest-Belgrád vasútfejlesztés – hatása 0,9 százalékpont.
- Az uniós bírósági döntések nyomán visszafizetendő széndioxid-kvótaadó és kiegészítő bányajáradék közel 0,5 százalékponttal rontja az egyenleget.
A vártnál gyengébb gazdasági pálya hatása 0,3 százalékpontot jelent, a PM szerint a gazdasági növekedés 2025-ben a tervezett 2,5 helyett 0,5 százalék volt, 2026-ban pedig a 4,1 százalékos terv helyett 1,6–2,0 százalékos növekedés várható.
Az elmúlt hetekben elvégzett részletes átvilágítás további, a GDP 0,4 százalékának megfelelő hiánynövelő tételt tárt fel: az önkormányzati egyenleg romlását, az N7 állami hadiipari cég terven felüli költéseit, a be nem tervezett űrkutatási szolgáltatási díjat, az M49-es és egyéb útfejlesztéseket, valamint az egészségügy megnövekedett hiányát.
Ennek következményeként a további intézkedések nélküli hiány-előrejelzés a GDP 6,8 százalékáról 7,2 százalékára emelkedett.
A PM szerint a költségvetés a GDP 1,1 százalékát kitevő 969 milliárd forint összegben számolt olyan európai uniós forrással, amelyet az előző kormányzat nem tudott volna lehívni a helyreállítási és ellenállóképességi eszközből (RRF). A valós örökséget ezért az ezen bevételek nélkül számított hiány jelenti. A PM azt állítja, hogy az államháztartás hiánya a korábbi kormány hatalmon maradása esetén a tervezett 3,7 helyett további intézkedés nélkül a GDP 8,3 százaléka lett volna.
A kampány során vállalt transzferek és adócsökkentések összességében a GDP 2 százalékával növelték a hiányt – fele már a költségvetésbe építve, fele azon felül.
A 8,3 százalékos örökölt hiány azonban egyértelműen jelzi, hogy ezekre a kiadásokra nem volt fedezet.
A GDP 0,5 százalékát érheti idén az EU-val kötött megállapodás
Érdemes figyelni arra, hogy az EU-s pénzek a PM szerint pusztán a GDP 0,5 százalékával csökkentik a hiányt. Az RRF (Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz) keretében érkező 6,5 milliárd euró támogatás hiánycsökkentő hatása 2026-ban 1086 milliárd forint, a GDP 1,2 százaléka. Ennek meghatározó része a korábban végrehajtott programokra beérkező 2,7 milliárd euró.
Csakhogy – mint a PM összegzésében rámutat – a 3,5 milliárd euró kedvezményes finanszírozású RRF-hitel költségvetési hatása attól függ, hogy a transzferek, tőkeemelések a költségvetési körön belülre, vagy kívülre érkeznek. A 2026-os költségvetési hiányt összességében 595 milliárd forinttal, a GDP 0,6 százalékával növelik az augusztusi, kormányzati szektoron kívülre irányuló transzferek. Ilyenek a Magyar Fejlesztési Bank tőkeemelése, valamint az IRIS2 és AI Gigafactories EU-programokkal kapcsolatos kiadások. Az előbbi a rezilienciát, az összekapcsolhatóságot és a műholdas biztonságot szolgáló infrastruktúra program, az utóbbi pedig az Unió mesterséges intelligencia programja.
Így mindent összevetve, az EU megállapodás 491 milliárd forinttal, a GDP 0,5 százalékával csökkenti az idei államháztartási hiányt (a százalékos értékek kerekítettek).
Ennyibe kerültek a kampány során hozott intézkedések a PM szerint
A PM a tájékoztatás mellé elérhetővé tett egy táblázatot a hiánylevezetésről. Ebből az derül ki, hogy a nyugdíjkiadások többlete (döntően a 14. havi nyugdíj miatt) 212 milliárd forintos (-0,2% GDP-arányos) hiányt eredményezett a PM számításai szerint, amit a szintén jelentős támogatásnak tekinthető béremelések (pl. szociális, kulturális szféra, kormányhivatalok, nevelőszülők) többlete 200 milliárd forinttal követett. 225 milliárd forintot számoltak a közszférában dolgozók otthontámogatási költségeinél, míg a januári rezsicsökkentés a PM szerint 68 milliárf forintba került.
A PM szerint ezekhez képest a Budapest-Belgrád vasútfejleszés 88 milliárd forintos költségvetési mínuszt jelentett, amit viszont nenm kampányígéretként, hanem költségkontroll hiányaként kategorizáltak.
Itt van elásva a 3 milliárd eurós kötvénykibocsátás
Azt a PM is egyértelműsíti, hogy a tőkeemelések miatt augusztusban átmenetileg 1,7 milliárd eurós finanszírozási igény jelentkezik, amelyre e hét elején az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 3 milliárd eurós kötvénykibocsátással készült fel. Miként a Világgazdaság oldalán megírtuk, a befektetői érdeklődés jelentős volt a kötvényekre, de a mostani PM-tájékoztató alapján már jobban látható a kibocsátás oka.
Az ugyanis a PM maga jelzi most kiadott tájékoztatójában: további intézkedések nélkül az idei várható hiány a GDP 7,5 százaléka.
Az örökölt, uniós források nélkül számított 8,3 százalékos hiányt az EU-támogatások hazahozatala (0,5 százalékponttal), a KEKVÁ-k megszüntetése (0,2 százalékponttal), valamint a forint erősödése - aminek lendülete most akár meg is törhet az iráni háború újabb eszkalációs fejezete miatt - és a hozamok csökkenése (0,1 százalékponttal) mérsékli, így további intézkedések nélkül a 2026-os hiány a GDP 7,5 százaléka lenne. Az új hiánycélt a kormány augusztus végén határozza meg a 2026-os költségvetés módosításának parlamenti beterjesztésekor.
A PM elárult valamit 2027-ről, de azt még nem, mitől lesz magasabb a költségvetési bevétel
Az idei évet emellett jelentős egyszeri tételek terhelik. Ilyenek a fegyverpénz honvédelmen kívüli hatása, az uniós bírósági döntések miatt visszafizetendő adók, a kifutó otthontámogatási programok, a politikai célú többletköltések és a halasztott önkormányzati kiadások, amelyek a GDP 0,9 százalékával rontják a hiányt. E tételek nélkül a 2026-os hiány a GDP 6,6 százaléka körül alakulna további intézkedések nélkül.
A további intézkedések nélkül várható 2027-es hiányt ehhez a szinthez képest az édesanyák adómentességének jövő évre ütemezett lépése 0,2 százalékponttal, a 14. havi nyugdíj bővítése 0,1 százalékponttal, az Otthon Start Program 0,1 százalékponttal emelheti.
Ezen hatásokat ellensúlyozzák többek között a csökkenő kamatkiadások (0,2), az állami vagyon kiadások csökkenése (0,2), a hazai társfinanszírozás mérséklődése az uniós programoknál (0,2), valamint a működési és egyéb kiadások mérséklődése (0,3).
Mindezek eredőjeként további intézkedések nélkül 2027-ben a GDP 6,1 százalékának megfelelő hiány vetíthető előre.
Az új, következő évre vonatkozó hiánycélt a kormány október végéig határozza meg.
Mindezek az információk figyelmet érdemelnek és a jövőben is figyelmet érdemlők maradnak annak tükrében, hogy Kármán András a napokban egyszerre ígérte 2027-re az szja csökkentését, valamint a költségvetési bevételek növelését. Az már korábban egyértelművé vált, hogy a TISZA-kormány szakít az Orbán-kormányok gyakorlatával, és csak ősszel viszik az Országgyűlés elé a következő, azaz a 2027. évi költségvetést. Legkésőbb arra az időszakra értelemszerűen ki kell derülnie, hogy
- milyen bevételnövelő intézkedéseket lát Kármán András, amitől javulhat a költségvetés helyzete, ezekről ugyanis egyelőre nem árult el semmit, valamint
- annak is, hogy ezek olyan, e tájékoztatóban hivatkozott „további intézkedések” közé tartoznak-e, melyek révén a jövőre most prognosztizált 6,1 százalékos GDP arányos hiány csökkenhet-e.
A Fidesz ezen bejelentések után bírálta a költségvetési tervezés ezen irányát, azt állítva, hogy annak a magyar családok látják majd kárát, illetve fizetik meg árát.


