A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a természetben tett emberi kártételeket az embernek, ha lehetősége van rá, kötelessége orvosolni. A viza visszatelepítése a Dunába ilyen szempontból mérföldkő, hiszen ez a halfaj csaknem kipusztult, ám a mostani esemény is azt mutatja, hogy a természettel szemben korábban elkövetett vétkek jóvátehetők.
A vidékfejlesztési tárca vezetője felhívta a figyelmet arra is, hogy az idei évet az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) a biológiai sokféleség évének nyilvánította a Földön. A most induló dunai viza-visszatelepítési program pedig jó példa arra, hogy a Földön meglévő biodiverzitást határokon átnyúló összefogással miként lehet megőrizni. E programban ugyanis több Duna-menti ország, például Németország (Bajorország), Ausztria, Magyarország, Szerbia és Románia is érintett.
Fazekas Sándor az MTI-nek elmondta, hogy a mostani program megvalósításának kezdetét tízéves előkészítő munka előzte meg, amelynek lényeges része volt a budapesti szennyvíztisztító megépítése, amely a Duna vizének megfelelő minőségét garantálja a visszatelepített halak számára.
Rideg Árpád, a homokmégyi Rideg és Rideg Fish Farm Kft. ügyvezetője, akinek kezdeményezése nyomán létrejöhetett a vizák és a kecsegék visszatelepítése a Dunába, arról beszélt az MTI-nek, hogy régi álma valósult meg ezzel, hiszen negyed százada, amikor diplomamunkáját írta, azt szerette volna, hogy a Dunában jelentősebb méretű halakat is lehessen fogni. A viza visszatelepítésével ez realitássá válhat. Hozzátette: a most visszatelepített vizaivadékok - amelyeket meg is jelöltek - csak évek múlva érik majd el a kifejlett példányokra jellemző akár több tíz, de akár száz kilós súlyt is.
A szakember úgy vélte: egy jelentősebb mértékű visszatelepítés évente már 20-30 millió forintból is megoldható volna. Ennek nyomán évente 20-30 ezer ivadékot lehetne visszatelepíteni a Dunába. Ehhez viszont mind a szakmai, mind a társadalmi, mind pedig az állami szervezeteknek együtt kell működni a cél érdekében a továbbiakban.
A Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetségének adatai szerint Magyarországon a múlt évben mintegy 21 ezer tonna hal termett. Hazánkban évente most egy ember átlagosan 3,8 kilogramm halat fogyaszt el. Ez a gazdasági válság hatására némileg csökkent, mivel korábban már az átlagos halfogyasztás meghaladta a 4 kilogrammot, pontosan 4,1 kilogramm volt. A magyar halfogyasztás mintegy 50 százaléka származik belföldről.
