A pénzügyi válság hatására egyre több késedelmes fizetéssel szembesültek a vállalkozások az elmúlt két évben szerte a világon. Ennek visszaszorítására az Európai Parlament új törvényjavaslatot szavazott meg tegnap, amely 30, illetve számos feltétel teljesülése esetén 60 napban maximalizálja a vállalatok közötti, valamint az állami intézmények és magán cégek közötti fizetési határidőket. A rendelkezés elsősorban a KKV szektor védelmét hivatott szolgálni – írja az Atradius.
Az Atradius Hitelbiztosító 22 országban, közel 4000 cég bevonásával végzett felmérést az új törvénnyel kapcsolatban. A megkérdezett vállalkozások 46 százaléka szerint jót tesz majd az üzletmenetnek az Európai Parlament által tegnap elfogadott jogi változtatás, a német vállalkozások 43 százaléka értelmetlennek tartja azt, a gazdálkodó társaságok egynegyede pedig kifejezetten negatív következményektől tart. Ennek oka, hogy a német vállalkozások már ma is sokkal rövidebb határidőket szabnak meg. A németek közel egyharmada pedig attól tart, hogy ügyfeleik eztán az új EU-irányvonalra hivatkozva a fizetési határidő meghosszabbítására fognak törekedni.
Az Atradius Fizetési Barométer adatai alapján, az új irányvonal támogatottsága szektorok szerint a feldolgozóipari cégek között a legmagasabb arányú, 58 százalék, ha pedig a vállalkozás nagysága a szempont, akkor a közép- és nagyvállalatok a legnagyobb támogatók, ahol a megkérdezettek 54 százaléka ért egyet az EU szabályozással.
Nemzetközi összehasonlításban a nagyobb cégek 54 százaléka és az ipari üzemek 58 százaléka derűlátóbban néznek az új EU-irányvonal elébe, mint a kisebb cégek és a pénzügyi és szolgáltató vállalkozások. A megkérdezett nemzetközi vállalkozások 46 százaléka saját üzletére nézve pozitív hatásokat remél az EU-irányvonaltól, a német vállalkozások közül csak 34 százalék bizakodó. Legoptimistábbak a spanyolországi vállalkozások: 64 százalék remél pozitív hatást, őket a britek 61 százalékkal követik és az olaszok 59 százalékkal a harmadikok.
Azonban a válaszadók 42 százaléka gondolja úgy, hogy nem sokat változtat a helyzeten a direktíva életbe lépése, ugyanis ők már alkalmazzák a 30 napos fizetési határidőt bizonyos partnereikkel szemben. Ugyanakkor Olaszországban és Spanyolországban, ahol általában hosszabb fizetési határidőket kötnek ki, a válaszolók 64 és 59 százaléka várja a jelenlegi helyzet nagymértékű javulását a törvénytervezet életbelépésétől. Meg kell jegyezni, hogy ebben a két országban a számlák felének fizetési határideje meghaladja a 60 napot, míg egynegyede a 90 napos lejáratot, ami a legmagasabb arány a leghosszabb fizetési határidőket illetően az EU-ban.
Ugyancsak magas arányban támogatják a direktívát, az EU-t egyik kiemelt exportpiacának tekintő Kínában és az Egyesült Királyságban, ahol a megkérdezettek válaszadók 69 és 61 százaléka szerint előnyös lehet az új szabályozás. A felmérésben egyetlen olyan ország volt, Dánia, ahol a válaszolók nagyobb része mondta azt, hogy nem várja a helyzet javulását (34 százalék), mint azt, hogy előnyös lehet a rendelet (28 százalék).
“A fizetési határidők törvényben történő rögzítése nem garantálja automatikusan, hogy a cégek be is tartják ezeket. Valójában még mindig a helyes hitelkezelési gyakorlat biztosítja, hogy a partnerek tartsák magukat a megállapodásokhoz. Emellett úgy látom, hogy a hitelbiztosítás és a professzionális szolgáltatókra bízott követeléskezelés még értékesebb eszköz lehet a vállalatok számára az új törvény esetleges hatályba lépése után is, hiszen eredményesen támogatják a fennálló adóságok rendezését és hatékony kintlévőség kezelési rendszer működtetését.” – fogalmazott Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója.
