Többmilliárdos kinnlevőségek

Már a behajtó cégek sem veszik át a kórházi adósságot az egészségügy háttériparától, mert nincs esély, hogy sikerül szert tenniük a pénzre – mondta a Világgazdaságnak Jóbai Zsolt, az Orvostechnikai Szövetség alelnöke. A szövetség becslése szerint 30-40 milliárd forintra tehető a teljes orvostechnikai ipar kinnlevősége, s 20–30 milliárd között van a lejárt számlák öszszege – ad magyarázatot Hornyák László elnök. Nem ritka a kórházak egy éven túli adóssága, amelynek behajtásáról az egyes intézményekben a kijelölt csődbiztossal tárgyalnak. Intő jel az is, amíg a bankok korábban egy-egy nagyobb tendernél – bízva az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által finanszírozott vásárlások kiegyenlítésének garanciájában – hiteleztek a beszállítóknak, 2009 eleje óta nem adnak pénzt – jelentette ki Jóbai Zsolt.

„Úgy tűnik, hogy az egészségügy belső válságának koncentrikus hatása komoly nemzetgazdasági megoldást igénylő kérdéssé vált. Ebből az is következik, hogy nem halasztható tovább a konszolidáció megkezdése, amelyet az első Orbán-kormány idejében mi megkezdtünk az alapellátásban az amortizáció elszámolhatóságával. Akkor 670 milliárd forint volt az ágazat forrásigénye, mára lényegesen több” – fogalmazott Mikola István, a parlament egészségügyi bizottságának elnöke (VG, 2010. október 15.).

A baj nagy, júniusban meghaladta a 70 milliárd forintot a kórházi adósságállomány, ennek közel fele lejárt tartozás volt. A most készülő harmadik negyedéves felmérés a félévkor mért tartozás összegének a duplája lehet, év végére elérheti a 100 milliárd forintot. Ehhez képest eltörpül az a 27,5 milliárd forint, amely az Egészségbiztosítási Alap (EA) 2007. és 2008. évben keletkezett többletének maradéka, s amelyet – a parlament múlt heti döntése alapján – az egészségügyi szolgáltatók tartozásainak enyhítésére fordíthatnak. Az ágazatért felelős államtitkár, Szócska Miklós nyugtatgatja a rábízott egészségügyi intézmények vezetőit: megpróbálnak minden további fellelhető pénzt „összesöpörni”, s annak szétosztására javaslatot tenni a kormánynak.

Eközben készül az a kormányrendelet-tervezet, amely a kórházaknak juttatott 27,5 milliárd többletforrás szétosztásáról szól. Elveiről már körvonalazódott a megállapodás a szakmai szervezetek és az egészségügyért felelős államtitkárság között, e hét szerdán újabb megbeszélésre kerül sor a tárcánál – mondta a Világgazdaságnak Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Figyelembe veszik az intézményi adósság mértékét, a várólisták hosszát, azt, hogy mennyivel lépték túl az OEP által számukra engedélyezett gyógyítási volumenkorlátot (tvk). A tvk-túllépés elsősorban a nagyobb kórházaknál, klinikáknál gond, hiszen ők már nem tudják tovább küldeni a hozzájuk utalt betegeket, így, ha kifogyott a keret, veszteségük növelésének tudatában gyógyítanak. Az elnök azt reméli, a pénz gyorsan eljut az intézményekhez, de az is fontos, hogy a jövő évi költségvetés garantálja az ágazat működőképességét úgy, hogy hozzáfognak a struktúra átalakításához. Vissza kell adni az ágazatnak a konvergenciaprogram teljesítése miatt kivont 230 milliárd forintot – tette hozzá.

Sürgősen át kellene térni nálunk is az olcsóbban fenntartható alap- és járóbeteg-szakellátatás preferálására, a betegközeli ellátásra, mert ebben a szerkezetben újratermelődik a pénzügyi válság. Szakmai protokollokat kell kidolgozni a szakambulanciák számára, amelyek tehermentesíthetik a drágán fenntartható kórházakat a rájuk zúduló betegforgalomtól. Ugyan ez az intézményi kör a nyári adósságfelmérésben nem szerepelt, de nagy részüknél gyűlnek a kiegyenlíthetetlen közüzemi számlák.

S amíg a szolgáltatók a kórházaknál nem mernék kikapcsolni a villanyt, a vizet, a gázt, egy kisebb rendelőben esetleg megteszik, ami végül a kórházakon csattan, hiszen oda mennek majd a betegek.

Mivel Orbán Viktor kormányfő több beszédében prioritásként jelölte meg az önkormányzatokat és az egészségügyet, tőle vár megoldást az ágazat – tette hozzá az elnök.

Sürgősen át kellene térni nálunk is az olcsóbban fenntartható alap- és járóbeteg-szakellátatás preferálására, a betegközeli ellátásra, mert ebben a szerkezetben újratermelődik a pénzügyi válság. Szakmai protokollokat kell kidolgozni a szakambulanciák számára, amelyek tehermentesíthetik a drágán fenntartható kórházakat a rájuk zúduló betegforgalomtól. Ugyan ez az intézményi kör a nyári adósságfelmérésben nem szerepelt, de nagy részüknél gyűlnek a kiegyenlíthetetlen közüzemi számlák.

S amíg a szolgáltatók a kórházaknál nem mernék kikapcsolni a villanyt, a vizet, a gázt, egy kisebb rendelőben esetleg megteszik, ami végül a kórházakon csattan, hiszen oda mennek majd a betegek.

Mivel Orbán Viktor kormányfő több beszédében prioritásként jelölte meg az önkormányzatokat és az egészségügyet, tőle vár megoldást az ágazat – tette hozzá az elnök.-->