A kkv-k logisztikai helyzete
Az ágazatokat tekintve legfontosabbnak a mezőgazdasági, a feldolgozóipari és kereskedelmi kkv-k tartották a logisztikát. A piaci hatókör bővülésével (megye, ország, külföld), a vállalat növekedésével és innovativitásával a logisztika fontossága és az ezért felelősök aránya is emelkedett. A logisztikai összköltség valamennyi eleméről (szállítás-rakománykezelés, raktározás-tárolás, csomagolás, készlettartás, készlethiány, adminisztráció) a megkérdezett vállalkozások 61,4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy erre nem költött. Tavaly a magyarországi kkv-k logisztikai összköltsége (költségeik arányában) 18,7 százalékot ért el, és a várakozásoktól eltérően a nagyobb vállalkozások logisztikai összköltsége magasabb volt.
A logisztikai összköltségszint magasabb volt, mint a hazai és a külföldi (például balti térségi, német, finn) kutatásoké. Bár a felmérés készítői felhívják a figyelmet arra, hogy a módszertan (például fogalmak értelmezése), a minta is befolyásolhatta a becsléseket, melynek meghatározását nem könnyíti meg, hogy általában a rezsiköltségek között szerepel, és csak ritkán van külön költséghelye.
A logisztikai összköltség szintje – a várakozásokkal ellentétben – a közös tevékenységet (például beszerzés, termelés, értékesítés) végzőknél magasabb volt, mint a „függetleneknél”. Az innovációt, piacváltást végző növekvőkre és a válságban lévő vállalkozásokra is ugyanez volt igaz, illetve a logisztika fontossága megítélésének növekedésével is emelkedett a logisztikai összköltség szintje. Ezt – a helyzetfelmérést készítők feltételezése szerint – az is indokolhatja, hogy a logisztikai tevékenységek megnövekedett jelentőségével emelkedett az ezen költségek kimutatása iránti igény. A versenyelőnyforrásként a választékot vagy a szállítási határidőt megjelölő vállalkozásoknak magasabb volt a logisztikai összköltségszintje, mint az árra összpontosítóknál. A logisztikai összköltség közel 38,8 százalékát a szállítási, mintegy 24 százalékát az adminisztrációs költségek, több mint 20 százalékát a raktározási-tárolási, 6,8 százalékát a készlettartási, 5,24 százalékát meghaladóan a csomagolási és 5 százalékát a készlethiányköltségek adták. A kis- és középvállalkozások 2008-as összköltségadatait és a minta reprezentativitását felhasználva a kkv-k logisztikai költségeinek egy százalékpontos csökkentése összességében évente ebben a szektorban mintegy 400 milliárd forintos tehercsökkenést jelentene.
A magyarországi kkv-k tavaly a legnagyobb mértékben a szállítást, rakománykezelést (15,08 százalék), a szállítmányozást (6,79), a logisztikai informatikát (4,68) és a raktározás-tárolást (4) helyezték ki.
Az értékek elmaradnak a korábbi magyar kutatások értékeitől. A legnagyobb logisztikaitevékenység-kiszervezők a kereskedő, mezőgazdasági és feldolgozóipari vállalkozások. A relatíve alacsony tevékenységkiszervezési szintek a logisztikai szolgáltatóknak elvileg a jelenlegi piac jelentős (a szállítás-fuvarozásnál közel 3,5-szeres, a raktározásnál mintegy ötszörös) bővülését hozhatnák. Ezt akadályozhatja, hogy a megkérdezett kkv-k e téren az elkövetkező öt évben nem számítanak változásra. A kérdés megítélésében az ellenérvek (például a szolgáltatás színvonala nem javulna, rejtett kiadások vannak, a költségek nem csökkennek, a folyamatok feletti ellenőrzés elvesztése, a szolgáltatóktól való függőség nő) domináltak. Emellett a legnagyobb potenciált jelentő feldolgozóipari és mezőgazdasági főtevékenységű kkv-k közel fele a logisztikát alapvető képességének tekintette.
A felmérés
Magyarországon a kis- és középvállalkozások helyzetével foglalkozó jelentések 1996-tól évente mutatják be a főbb tendenciákat, változásokat, amelyek a gazdasági környezetben, a szektor helyzetében, teljesítményében és a vállalkozásfejlesztési intézményrendszerben, programokban bekövetkeztek.A jelentések fő célja, hogy a gazdaság egésze szempontjából rendkívül fontos vállalkozói kör fejlődéséről objektív helyzetképet adjanak. A jelentések kialakítását közel 2000 kis- és közepes vállalkozásra kiterjedő, reprezentatív mintán alapuló kérdőíves vizsgálat segíti.
E felmérésbe a kormányzati Logisztikai akcióterv alapján 2009-ben a logisztikát (a logisztika fontossága, logisztikai szervezet, költségek, outsourcing) érintő kérdések is beépültek. A Budapestre és négy megyére kiterjedő mintában a legnagyobb arányban alkalmazott nélküli és mikrovállalkozások, ágazati bontásban pedig kereskedői és egyéb közösségi személyi szolgáltatást végzők szerepeltek.
A kis- és középvállalkozások logisztikai helyzetéről készült anyagot a Logisztikai Egyeztető Fórum (LEF) állította össze Gecse Gergely, a szaktárca korábbi – azóta más beosztásban dolgozó – logisztikai referense által készített tanulmányra támaszkodva.
A jelentések fő célja, hogy a gazdaság egésze szempontjából rendkívül fontos vállalkozói kör fejlődéséről objektív helyzetképet adjanak. A jelentések kialakítását közel 2000 kis- és közepes vállalkozásra kiterjedő, reprezentatív mintán alapuló kérdőíves vizsgálat segíti.
E felmérésbe a kormányzati Logisztikai akcióterv alapján 2009-ben a logisztikát (a logisztika fontossága, logisztikai szervezet, költségek, outsourcing) érintő kérdések is beépültek. A Budapestre és négy megyére kiterjedő mintában a legnagyobb arányban alkalmazott nélküli és mikrovállalkozások, ágazati bontásban pedig kereskedői és egyéb közösségi személyi szolgáltatást végzők szerepeltek.
A kis- és középvállalkozások logisztikai helyzetéről készült anyagot a Logisztikai Egyeztető Fórum (LEF) állította össze Gecse Gergely, a szaktárca korábbi – azóta más beosztásban dolgozó – logisztikai referense által készített tanulmányra támaszkodva. A Logisztikai Egyeztető Fórum ajánlásai a kormány számára 1. A logisztikai szolgáltatások méretgazdaságossága alapján javasolják, hogy a kormány segítse elő a kis- és középvállalkozások logisztikai jellegű szövetkezéseinek/klasztereinek létrejöttét, és támogassa az ilyen szervezetek közös logisztikai beruházásait.
2. Célszerűnek tartanák, ha a fejlesztéspolitikában a meglehetősen nagyszámú és heterogén magyarországi kis- és középvállalkozói kört szegmentálnák; a rendelkezésre álló EU-s forrásokat nem öntözőkanna-szerűen, hanem csak a jó növekedési képességű vagy az egyéb stratégiai szempontokból meghatározó kkv-kre összpontosítanának.
3. A logisztikai fejlesztések (például raktárépítések) a kkv-k tőkéjének a jelentős részét kötik le, melyek a kis- és középvállalkozások további növekedésének akadályát jelenthetik. Javasolják, hogy az ÚMFT felülvizsgálata során, a logisztikai szolgáltató és a fenti klaszteres forma kivételével, a kkv-k ne vagy csak igen korlátozott mértékben juthassanak állami támogatáshoz az ilyen jellegű fejlesztéseikhez.
4. Javasolják, hogy a kormány a német gyakorlathoz hasonlóan a szakmai szervezetek bevonásával a Logisztikai Irányító Testület keretében állítson fel egy munkacsoportot a kis- és középvállalkozások logisztikájának fejlesztésére (például legjobb gyakorlatok elterjesztése, tanácsadás fejlesztése, az oktatás átgondolása).-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.