Agresszív orvostoborzás

Hiány. Hat évre tekintett viszsza előadásában Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, s mint mondta: a problémák ugyanazok, sőt a felgyorsult pályaelhagyás és külföldre távozás miatt az itthon maradókra egyre több teher hárul. Az egészségügyi dolgozók problémái – a túlzott leterheltség, az alacsony bérek – évek óta változatlanok az ágazatban. Ami a jelenlegi helyzetet illeti: a European Health Forum szakkonferencián elhangzott: 2020-ra egymillió fős munkaerőhiány várható az európai egészségügyben. S mivel az egészségügy a tagállamok hatáskörébe tartozik, a jelenlegi munkaerőhiányt nem tudjuk megoldani. Ez a hiány azonban nem egyenletesen oszlik el a közösség területén belül, a gazdagabb államok lerabolják a szegényebb nemzeteket, így bennünket is.

Erre utal, hogy a közelmúltban Budapesten megrendezett állásbörze keretében a toborzócégek agresszívan igyekeztek külföldre csábítani a magyar orvosokat. Nagy és kecsegtető a kereslet Szaúd-Arábiától Európa számos országáig. Ezekkel kell szembenézni a döntéshozóknak, amikor a túlélésről van szó.

Az orvosi életpályamodell kidolgozása létkérdés, amelyben meg kell fogalmazni a doktorok társadalmi és anyagi megbecsültségét, tiszta és kiszámítható jövedelmi viszonyokat kell teremteni, és elérhetővé tenni a hálapénzmentes ellátórendszert. A kormányzat felelőssége és lehetősége, hogy prioritást kapjon az egészségügyi dolgozók bérének a rendezése. „Azt várjuk az egészségügyi vezetéstől, vázoljon fel elénk egy jól tervezhető jövőképet határidőkkel” – fogalmazott Éger István. Az is kérik a szaktárcától, biztosítson megfelelő jogosítványokat a Magyar Rezidens Szövetség számára a szakképzés minőségének biztosítására.

A kötelező orvosi kamarai tagság elsősorban a társadalom érdeke, durván fogalmazva: fogyasztóvédelmi biztosíték – mondta az elnök. A magyar társadalmi berendezkedés fényében nem érdemes arról vitatkozni, milyen jogosítványokat kapnak a kamarák, hiszen nincs a kezükben a végső döntés meghozatalára alkalmas eszköz. Így a hatalom határozza meg, mennyiben dönt a kamarák érdekében.

Az elnök is foglalkozott az egészségbiztosítás jövőjével. El kell dönteni, hogy a járulék- vagy az adóalapú finanszírozást preferálja az állam, ám két különböző típusú ellátórendszerről van szó. Figyelmeztetett: ha a járulék csökken, a pénzek az adóalapot növelik, de az adót is „mi fizetjük” – mondta. Egy másik felvetéssel kapcsolatban, amely az orvosok külföldre távozását licencdíj megfizetéséhez kötné, úgy fogalmazott: attól, hogy a képzési költséget visszafizettetnék a távozóval vagy az őt foglalkoztatóval, még nem lesz, aki ellátja a magyar betegeket. VG