Építőipar: rossz őszi start

Miután a nyári hónapokban egyre kisebb zsugorodás mutatkozott az építések terén, feléledt a remény, hogy elkezdődhet az ötödik éve lejtmenetben lévő szektor konszolidációja. Szeptemberre azonban ismét méretes, 9,2 százalékos éves alapú zsugorodásról számolt be a KSH. Havi alapon is nagy, szezonálisan kiigazítva 2,8 százalékos visszaesést mért a statisztikai hivatal. Utóbbi április óta a legnagyobb esésnek számít.

Az első három negyedévben 1257 milliárd forintot ért el az építések értéke, ez volumenben 10,5 százalékos zsugorodásnak felel meg. Szakértők már év elején jelezték, hogy a szűkülő hitellehetőségeknek drasztikus hatása lehet a szektorra, bár többen abban reménykedtek, hogy egy bizonyos szint alá már nem csökkenhet a termelés. Az idén azonban még az állami megrendelések sem segítettek. Az épületeken végzett munkálatok ugyan a lakáskereslet zuhanása ellenére is 5 százalékkal bővültek, az állami projektek által dominált egyéb építményeknél viszont 22 százalékos hanyatlás következett be. Ezt azzal indokolta a KSH, hogy az előző évi növekedésüket okozó, költségvetésből finanszírozott nagy projektek többsége befejeződött.

Új fejlesztések viszont alig indulnak: az építőipar szerződésállománya 2,4 százalékkal volt kisebb a hónap végén, mint egy esztendővel korábban. Ezen belül az új szerződések 11,1 százalékkal fogytak, szintén a tavalyi magasabb bázisnak tulajdoníthatóan. Tavaly szeptemberben kötötték meg ugyanis több közmű- és vasútfejlesztési beruházás szerződését. A lakáspiaci aktivitás csökkenő trendje jövőre fordulhat meg, jelentős állami beruházások azonban a szigorú költségvetési korlátok mellett még nem várhatók. A legvalószínűbb, hogy az idei gyászos teljesítmény után jövőre is csak stagnálásra vagy nagyon enyhe növekedésre számíthatnak a szektorban érintettek.

A lehangoló statisztikai adatokat az építőipari cégek sem tudják cáfolni. Munka továbbra is alig van, a vállalkozások elbocsátásokkal, tartalékaik felélésével próbálják túlélni – egyre nehezebben – a nehéz éveket. Többen külföldön igyekeznek piacot keresni, mások csak reménykednek, hogy a kormány építőipari tervei valóra válnak. Nagyiványi András, a VIV Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a tavalyi rendkívül alacsony bázishoz képest szinte észrevehetetlen a kimutatott ötszázalékos növekedés az épületek építése kategóriában. Markáns elmozdulást, fellendülést nem érzékel a jelentős részben szerelőipari munkákkal foglalkozó társaság. S ami igencsak aggasztó a cégvezető szerint, hogy a megrendelések sem mutatnak emelkedő tendenciát. Az ipari export a nyugat-európai gazdaság élénkülését jelzi ugyan, ám a szerelőipari tevékenységek esetében ez még nem látszik. Különösen nem Németországban, eddigi legfontosabb piacukon. A túlélés most a cél – állítja Nagyiványi András, aki a kormányzati programok láttán sem túlzottan optimista. Mint mondja, semmi sem utal arra, hogy teljesülne az a korábbi elképzelés, miszerint az építőipar lenne a gazdaság egyik kitörési pontja. Arról már nem is beszélve, hogy a bankok szinte teljesen leírták ezt a szektort, gyakorlatilag lehetetlen hitelhez jutni.

Az építőipari vesszőfutás nagy vesztesei a beszállító alapanyaggyártó cégek – állítja Széman György, a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség elnöke. Súlyos időket élnek a beton-, cement- és téglagyártó társaságok, s nem jó a helyzetük az ablakokat, ajtókat előállító cégeknek sem. A kisebb tőkeerejűek lassan lehúzhatják a rolót. Egyedül az üvegipar talál magának piacot, azt is elsősorban külföldön, Romániában, Lengyelországban, Ausztriában. Itthon az összes uniós forrású projekt leállt, új pedig nem indul. A szakember szerint az Új Széchenyi-tervben vázolt elképzelések elméletileg jónak ígérkeznek, ám a programok megvalósítására kevés esélyt lát a szakma. A cégek körében azért felfokozottak a várakozások; mindenekelőtt a lakásprogram elindításában bíznak, ám kérdésesnek tartják, hogy lesz-e forrás a nagy ívű tervekhez. Közben – figyelmeztet az elnök – folynak a leépítések, így a kormány által megcélzott munkahelyteremtéssel épp ellentétes folyamatok zajlanak. BD–BJA