Cégvilág

Itt vannak a magyar alumíniumipar privatizációs szerződései

Nyilvánosságra hozta az alumíniumipari privatizáció szerződéseit a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) honlapján - közölte a szervezet csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint az MNV a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló, valamint az állami vagyonról szóló törvényben foglaltak alapján a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi a bauxitbányászathoz, timföldgyártáshoz, alumíniumiparhoz kötődő vállalatok privatizációja során az állami tulajdonban álló vállalatok társasági részesedéseinek értékesítésére vonatkozó szerződések másolatait. Ezzel a közelmúltban kézhez vett, ez irányú megkereséseknek is eleget tesz az MNV - áll a közleményben.

A honlapon lévő adatok alapján az első szerződés szerint 1995-ben a Hungalu Magyar Alumíniumipari Rt. (Hungalu) 46 millió forintért adta el a Balassagyarmati Fémipari Kft.-ben lévő, 287 millió forintos névértékű üzletrészét az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt.-nek (Altus) és a Tíz-M Szervezési, Vagyonkezelési és Szolgáltató Kft.-nek. A szerződés melléklete egy kölcsönszerződés, amellyel a Hungalu 50 millió forintot kölcsönad a megvásárolt Balassagyarmati Fémipari Kft.-nek.

Szintén 50 millió forintos, a Metalucon Fémszerkezeteket Gyártó és Forgalmazó Kft. részére a Hungalu-tól adott kölcsönről tanúskodó kölcsönszerződés egészíti ki az 1995-ben kötött második szerződést. Ebben a Hungalu a 221,33 millió forintos törzstőkéjű Metalucon Fémszerkezeteket Gyártó és Forgalmazó Kft.-jét az MMB Finance Befektető és Kereskedelmi Kft. vásárolta meg, 33 millió forintért.

A harmadik, ugyancsak 1995-ös szerződés arról szól, hogy a Hungalu az Altusnak és a GPS Vagyonkezelő és Gazdasági Tanácsadó Kft.-nek adta el a Magyaróvári Timföld és Műkorund Kft. törzstőkéjének 90 százalékát kitevő üzletrészét fele-fele arányban. Az összesen 987,98 millió forintos névértékű üzletrészekért a vevők összesen 705 millió forintot fizettek.

A szintén 1995-ben kötött negyedik szerződés szerint a Hungalu a Magyar Alumínium Kft.-nek értékesítette nyilvános, egyfordulós pályázat nyomán az Inotai Alumínium Kft. törzstőkéjének 90 százalékát kitevő üzletrészét, a szóban forgó társaság törzstőkéje 1 milliárd forint volt. A vevő a 901,95 millió forintos névértékű üzletrészért 360 millió forintot fizetett.

Az ötödik, 1996-ban kötött szerződés alapján a Hungalu az Almásfüzitői Timföld Kft. törzstőkéjének 90 százalékát kitevő üzletrészét adta el a Hungalumina Vagyonhasznosító és Kereskedelmi Kft.-nek. Az Almásfüzitői Timföld Kft. törzstőkéje 2,071 milliárd forint volt, a társaság törzstőkéjének 90 százalékát kitevő, 1,864 milliárd forintos üzletrészhez a vevő 100 millió forintot fizetett, figyelemmel kötelezettségvállalásaira és a csaknem teljes mértékben megvásárolt társaság helyzetére, amit jól ismert, mivel a társaság timföldüzemének és teljes eszközparkjának bérlője, illetve működtetője volt.

A szintén 1996-os, hatodik szerződésben a Hungalu a Fak-Top Kft.-nek, a Magyar Alumínium Kft.-nek, a Magyaróvári Timföld és Műkorund Rt.-nek, valamint a Metalservice Rt.-nek adta el a Bakonyi Bauxitbánya Kft. törzstőkéjének 72 százalékát zártkörű, egyfordulós pályázat nyomán. Az egyes pályázók csak a társaság 18-18 százalékát kitevő üzletrészt vásárolhattak meg. A Bakonyi Bauxitbánya Kft. törzstőkéje 1,554 milliárd forint volt. A 72 százalékos, 1,119 milliárd forintos üzletrészt 18-18 százalékos arányban négy, 279,3 millió forintos részre osztották meg, ezekhez a 18 százalékos üzletrészekhez a vevők egyenként 18 millió forintért jutottak hozzá.

Az ugyancsak 1996-ban megkötött hetedik szerződésben a Hungalu a Magyar Alumínium Kft.-nek adja el a Köbal Kőbányai Könnyűfémmű Kft. törzstőkéjének 90 százalékát nyilvános, egyfordulós pályázat után. A Köbal törzstőkéje 897,64 millió forint volt, 90 százaléka 807,88 millió forint. Ezért az üzletrészért a vevő 450 millió forintot fizetett.

Az 1997-ben kötött, nyolcadik szerződéssel a Hungalu a Magyar Alumínium Rt.-nek (MAL) és a Magyaróvári Timföld és Műkorund Rt.-nek (MOTIM) adta el a Hungalu Kereskedelmi Kft.-t, amelynek törzstőkéje 1,3 milliárd forint volt. Az eladó a szerződésben megosztotta a társaság 100 százalékos tulajdonában lévő üzletrészét egy 5, egy 57 és egy 38 százalékos üzletrészre. A törzstőke 57 százalékát kitevő, 743,7 millió forint névértékű üzletrészt a MAL, a 38 százalékos, 495,8 milliós névértékű részt a MOTIM vásárolta meg - összesen 200 millió forintért. A vevők egymás között a vételárfizetést a MAL 60, a MOTIM 40 százalékos fizetési arányában osztották meg.

A kilencedik, 1997-ben kötött szerződés az utolsó, amelyet az alumíniumipari privatizáció kapcsán feltett honlapjára az MNV. Ennek alapján a Hungalu az 1,768 milliárd forint törzstőkéjű Ajkai Alumíniumipari Kft. 90 százalékát adta el nyilvános pályázat után az Inotai Alumínium Kft.-nek. Az értékesített üzletrész névértéke 1,591 milliárd forint volt, ehhez a vevő potom 10 millió forintért jutott hozzá. A szerződésben "bánatpénz" is szerepel, amelyet a vevő a pályázat benyújtásával már kifizetett, így a bánatpénz összegének kifizetésével a vételárat a szerződésben kifizetettnek nyilvánították.

Az eladott társaságok töredék tulajdonhányadát a dolgozóknak kedvezményesen kívánták felajánlani a szerződések szerint. Nem egyszer előfordult, hogy a vevők vásárlási kötelezettséget vállaltak ennek a kisebb üzletrésznek a megvásárlására is arra az esetre, ha a dolgozók nem vásárolnák meg azt.

Az MTI csütörtökön hírt adott arról, hogy az adatvédelmi biztos állásfoglalása alapján a Hungalu és az Inotai Alumínium Kft. szerződéseit az MNV Zrt.-nek ki kell adnia.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek