Segít az Új Széchenyi-terv

Források. A gazdaság állapota miatt jelenleg szűk a pénzügyi mozgástér Magyarországon, de a jövő január közepén elinduló Új Széchenyi-terv tágítja azt – fogalmazott Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. A kormány célja, hogy betartsa jövőre a 3 százalékos költségvetési hiánycélt, ám az új terv hozzájárulhat az életmód javításához. Az Új Széchenyi-terv hetedik fejezete foglalkozik az ágazattal, az abban megfogalmazott elgondolásokról folyamatosan egyeztetnek a gyógyszergyártókkal, a szakmai döntések megalapozása az egészségügyért felelős államtitkárság kompetenciája.

A helyettes államtitkár úgy látja: kimeríthetetlen a nemzetközi kereslet a gyógyító ágazat által kínált lehetőségek iránt, csak meg kell találni az összhangot, s többletbevételekhez juthat az ágazat. Országmárka kialakítása szükséges.

Az egészségturizmus alapja a termálvízkincs, amely több helyen kapcsolódik az egészségügyhöz.

Elmondta: 1000 milliárdos EU-pénz áll rendelkezésre a 2013-ig tartó időszakban, amelyet pályázatokkal lehet elnyerni, további 800 milliárdot pedig egyéb módon. A fejlesztések struktúrájának rendszerét a Nemzetgazdasági Minisztérium dolgozza ki. A fejlesztések gyors végrehajtását szolgálja a pályázatok 30 napos elbírálása, a 30 napos szerződéskötési idő és az, hogy a számlákat a pályázóknak ugyancsak 30 napra rá meg kell kapniuk. Megjegyezte, hogy az egészségipari innovációt a gyógyszeripar, az orvosiműszer-gyártás és segédeszközgyártás, a bio- és nanotechnológia, valamint a balneológia fejlesztése jelentheti.

Horváth Endre azonban nem tartja megfelelőnek az egészségügyi kapacitások és a szükségletek összhangját, hiszen miközben több hónapos várólisták vannak egyes kórházakban, másutt kihasználatlanok az erőforrások.

Magyarországon ideálisak a lehetőségek az egészségipar fejlesztésére. Ez a gyógyvizek és a gyógyítók országa. A nemzetközileg is elismert orvosok külföldre távozása helyett ide kellene vonzani a gyógyulni vágyókat.

A tudásközpontú társadalomban felértékelődik a tudás, ami segítheti az ágazat újjáépítését. Tény persze, hogy a tudományra fordítható GDP-részesedést a mostani 0,9-1 százalékról 3 százalékra kellene emelni, ám erre fokozatosan, a gazdasági növekedéssel párhuzamosan lesz mód. VG