Új szabályozás 2011-től

Az eladó és a vevő kötelezettségeit, a felelősség- és kockázatvállalást tartalmazó új szabályozás Incoterms 2010 néven 2011. január elsején lép életbe. Ebben – mondta el Pál Attila, a DHL Global Forwarding kereskedelmi igazgatója – két alapvető (minden szállítási módozatra, illetve csak tengeri és belvízi szállításra vonatkozó) kategóriába sorolják a klauzulákat. Ezenkívül a számuk 13-ról 11-re csökken. Az átalakítás elsődleges célja az átfedések kiiktatása és az áttekinthető, egyszerű struktúra kialakítása.

Az Incoterms 2010 eltörli a DAF (delivered at frontier – határra szállítva), DES (delivered ex ship – leszállítva hajóról történő átadással), DEQ (delivered ex quay – leszállítva rakparton történő átadással) és DDU (delivered duty unpaid – leszállítva vámfizetés nélkül) klauzulákat, illetve újakat vezet be DAT (delivered at terminal – leszállítva a paritás után megnevezett terminálra) és DAP (delivered at place – leszállítva a paritás után megnevezett helyre) néven.

A DAT esetében az eladó akkor teljesíti a kötelezettségét, amikor a meghatározott terminálon, kikötőben vagy célállomáson a vevő rendelkezésére bocsátja a beérkező szállítóeszközből kirakodott árut. A DAP esetén pedig az eladó akkor teljesíti a szállítást, amikor a meghatározott célállomáson a vevő rendelkezésére bocsátja a beérkező szállítóeszközből kirakodható árut. A megjelölt helyre történő kiszállítás összes kockázatát az eladó viseli. Mindkét új klauzula alkalmazása esetén az eladónak kell intézni az exportengedélyezést, de nem feladata az importengedélyek beszerzése, a vámfizetés, illetve az import-vámügyintézés. A kereskedelmi igazgató felhívja a figyelmet arra, hogy a felek eltérő megállapodása hiányában az eladó nem jogosult a szállítási szerződés alapján az áru célállomáson történő kirakodása során felmerült esetleges költségei megtérítését követelni a vevőtől.

A korábbi klauzulák esetében érdemes kitérni a FOB (free on board – költségmentesen a hajó fedélzetén), illetve FAS (free alongside ship – költségmentesen a hajó oldala mellé) definíciójára, amely már nem használja a „hajókorlát” fogalmát. Ezek esetében az eladónak és a vevőnek kell megállapodni abban, mikor tekintendő „fedélzetre átrakodottnak” a rakomány, függően a szállítóeszköz és az áru típusától.

Konténeres szállítmányok esetén nem javasolt a FOB, FAS klauzulák alkalmazása, hiszen a konténereket jelenleg kikötőbe érkezéskor kézbesítettnek tekintik, a berakodásra történő besorolásuk csak ezután következik – jegyezte meg Pál Attila.

Ezért ezekre nem érvényesek az említett feltételek. További újdonságként említette a használati eltérést, hiszen elődjéhez képest az új Incoterms szabályozás belföldi viszonylatoknál is használatos.

Célja, hogy szabályozza az eladó és a vevő jogait a nemzetközi szállítási szerződésekben úgynevezett klauzulák formájában.

Az Incoterms nem jogszabály, azáltal lép életbe, hogy a szerződő felek elfogadják.

Célja, hogy szabályozza az eladó és a vevő jogait a nemzetközi szállítási szerződésekben úgynevezett klauzulák formájában.

Az Incoterms nem jogszabály, azáltal lép életbe, hogy a szerződő felek elfogadják.-->