Cégvilág

Az év végén befizetési hajrá várható a pénztárakban

A magánnyugdíjpénztárak körül folyó vita háttérbe szorítja az önkéntes pénztárakra vonatkozó szabályozást, holott jövő januártól olyan változások érintik ezt a szektort is, amely jelentősen befolyásolhatja az idei adóoptimalizálást és a jövő évi tervezést is.

A kormány következő évi adótörvényei az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztári tagokat két vonatkozásban is érintik. Jövőre egyrészt minimális mértékben változik a munkáltatói hozzájárulás jelenlegi 25 százalékos adóterhe, másrészt az egyéni befizetés eddig 30 százalékos kedvezménye 20 százalékra csökken.
A munkáltatói hozzájárulásra vonatkozó szabályozást (a munkáltatói hozzájárulás után fizetett 25 százalékos adó 19,04-ra csökken) úgy értjük meg a legjobban, ha a vállalatvezetők fejével gondolkozunk. Mint a PSZÁF adatsorai alapján kiszámolható, egy egészségpénztári tagra egy évben átlagosan 45-50 ezer forint munkáltatói hozzájárulás jut. Az egyszerű követhetőség érdekében vegyük az 50 ezer forintos példát:

A munkáltatói befizetés munkaadói terhe
2010 40 ezer forint hozzájárulás esetén 10 ezer forintos adóteher (40x1,25=50)
2011 42 ezer forint hozzájárulás esetén 8 ezer forintos adóteher (42x1,1904=100)

A példából jól látszik, hogy egy átlagos tag éves szinten 2 ezer forinttal, azaz havi 166 forinttal magasabb támogatáshoz jut, ha a munkaadó úgy dönt, hogy az adócsökkenésből eredő többletet meghagyja a dolgozónál.

Ebből az is következik, hogy munkaadóként – a tavalyi gyakorlattól eltérően, amikor a munkaadók döntő többsége úgy döntött, hogy a 25 százalékos adóteher miatt már decemberben megfizeti a januári juttatást – nem érdemes a befizetéseket előre hozni.
Az egyéni befizetéseket teljesítők azonban nem ennyire szerencsések, mert náluk az szja-kedvezmény mértéke 30 százalékról 20-ra csökkent. Ezért is különösen fontos, hogy akinek lehetősége van rá, maximálisan éljen az idei, kedvezőbb feltételekkel, legyen akár nyugdíj- vagy egészségpénztárban tag. A tagok befizetési kedvét számos pénztár év végi akcióval növeli, de sok helyen erre nincs szükség, hiszen az alapszabály a magas befizetésből már eleve kevés működési költséget von el, vagy pedig egyáltalán semmit. Mindenkinek, a magas jövedelműeknek is, érdemes erre figyelni, hiszen az önkéntes pénztár szinte az egyedüli konstrukció, ahol a kedvezmény igénybevételénél nincs jövedelemkorlát.

Ami pedig az egész ügy magasabb szempontból történő értékelését illeti, a szövetség és a teljes pénztári szakma értetlenül áll a kormány öngondoskodást korlátozó törekvései előtt. Könynyen lehet, hogy tévedésből csak a magánnyugdíjpénztárakkal való névazonosság áll a több mint egy évtizede változatlan 30 százalékos egyéni kedvezmény csökkentésének hátterében. Mi a miniszterelnök szavaiból indulunk ki, aki Magyarországon az állami nyugdíj megerősítésével párhuzamosan erős önkéntes pillért vizionált.

Ami pedig az öngondoskodás az Európai Unióban már működő negyedik lábának, az ápolásnak a Magyarországon történő honosítását illeti, a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetsége üdvözli a legnagyobb ellenzéki parlamenti párt erre vonatkozó javaslatát. Mindazonáltal aggódunk, hogy a mindenkori társadalombiztosítás hosszú távon fenntarthatóságát segítő, az emberek terheit enyhítő ügyet felőrlik a napi pártpolitikai érdekek. Ha pedig minden jól megy, akkor a magyar parlament egyhangúlag, ellenszavazat nélkül szavazza meg az önkéntes ápolási pénztárról szóló törvényt, mint ahogy tette azt 1993-ban az önkéntes pénztári konstrukció elfogadásakor.

Mi a Patikapénztárnál pedig tovább tesszük a dolgunkat. Időben, már most meghirdettük a jövő évi prevenciós hónapokat. Abban is bízunk, hogy az idén is több ezer tagunk teszi meg az első igazi lépést az egészsége megőrzése érdekében, és vesz részt az ingyenes gyógyszertári prevenciós szűréseken.

A szerző a Magyar Önkéntes Egészségpénztárak Szövetségének elnöke



Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek