Fájdalommentes védőoltás

Az influenzavírus világszerte több százmillió megbetegedést okoz évente, közvetlen és közvetett gazdasági hatását ezért évtizedek óta vizsgálják. Egy 2004-ben, az Egyesült Államokban készült felmérésben 11 milliárd dollárra becsülték az influenza miatti gazdasági kárt, s annak az összegnek csupán a 20 százalékát teszi ki a betegség és szövődményei kezelésének a költsége. A legnagyobb rész olyan közvetett kiadás, amely egyebek mellett a munkából való kiesés, a hatékonyságromlás következménye. A WHO Franciaországban és Németországban készült hasonló kutatásai is megerősítették, hogy az influenza okozta pénzben mérhető veszteség jóval nagyobb, mint arra bárki is gondolt volna. A nemzetközi vizsgálatok alapján Magyarországon egy jelentősebb járvány több tízmilliárdos veszteséget is okozhat egyetlen év alatt. Tény az is, hogy egy átlagos munkáltatónak egyetlen dolgozó betegszabadsága többe kerülhet, mint száz alkalmazott oltása.

Egy jól működő vállalatnál egy alkalmazott bérének legalább a három-négyszeresét termeli meg ahhoz, hogy a munkaadója nyereséges legyen. Egy bruttó 200 ezer forintos átlagfizetés a foglalkoztatónak további 60 ezer forint kiadást jelent. Az influenza az esetek többségében hozzávetőleg egyhetes betegállományra kényszeríti a dolgozókat – ez a fizetést, a betegszabadságot és a termeléskiesést figyelembe véve mintegy 250-300 ezer forint kár egyetlen alkalmazottra.

Egy átlagos influenzaszezon megbetegedési arányaiból kiindulva száz dolgozóból legkevesebb három-négy esik ki a munkából egy-egy hétre, ez pedig egy közepesen jól működő vállalatnak is egymillió forint körüli veszteséget okoz minden száz átlagosan fizetett munkavállaló után. A cég kulcsembereinek kiesése a munkából ezt a veszteséget is jelentősen tovább növelheti.

Különösen veszélyeztetettek a nagy csoportokban dolgozók, illetve az ügyfélszolgálatok, bevásárlóközpontok ügyfelekkel gyakran érintkező alkalmazottai, akiknek a statisztikák szerint több mint 10 százalékát is ledönti lábáról egy átlagos járvány, tovább növelve a vírus okozta veszteségeket. És akkor még nem számoltunk a betegállományt nem kérő, gyenge lefolyású fertőzéssel küzdő dolgozók romló hatékonyságával. Az összesített kár tehát egyetlen nagyvállalatnál tízmilliós tételekben mérhető.

A statisztikák szerint a ma használt oltóanyagok hatékonysága a felnőtt, munkaképes korosztályban eléri a 80-90 százalékot. A dolgozók 60-70 százalékának beoltásával a járvány és annak gazdasági következményei is elkerülhetők. A száz dolgozóra vetítve minimálisan egymillió forintos tényleges gazdasági kár áll szemben az oltás maximum 200-300 ezer forintos, költségként elszámolható tételével.

Tény, a veszteség a munkavállalók töredékének beoltásával nem vagy alig csökkenthető. Százból hat dolgozó beoltása mellett statisztikailag megtörténhet, hogy egyetlen betegszabadságot sem kerülünk el, míg 60 dolgozó immunitása esetén gyakorlatilag garantáltan minimalizálhatók a veszteségek.

A WHO a nemzetközi kutatások eredményére hivatkozva évek óta szorgalmazza a lakosság beoltottsági arányának növelését. Egyelőre kevés sikerrel. A magyaroknak tavaly is alig 17 százaléka élt a szezonális influenzaoltás adta lehetőséggel. Az aktív felnőttek között ez alig érte el a 2-3 százalékot.

Egy 11 európai uniós tagországban végzett nemzetközi kutatás szerint maga a tűszúrás az egyik legfontosabb tényező, amely elriasztja a felnőttek többségét: bevallásuk szerint minden negyedik ember, az orvosok és ápolók tapasztalatai szerint viszont tízből hét a tűtől való félelmében mond nemet az influenza elleni vakcinára. Ráadásul az átlagosnál is nagyobb számban rettegnek az oltástól a munkaképes korú felnőtt férfiak.

A szakemberek ezért jelentős változást remélnek az úgynevezett intradermális mikrotűs oltástól, amely azonos hatékonyság mellett gyakorlatilag fájdalommentessé teszi az oltást. Az új technológia megteremti az alapjait annak, hogy az influenza okozta megbetegedés és az esetenként súlyos szövődmények, valamint a tetemes gazdasági veszteségek megelőzhetők legyenek. Az érdemi eredmények ugyanakkor a vállalati döntéshozókon is múlnak. Az érdek felismerése sokat segíthet abban, hogy a XXI. század pestise évről évre kevesebb emberéletet követeljen és a lehető legkisebb gazdasági kárt okozza.

A szerző orvos, egészségügyi közgazdász

Az Európában most bevezetett intradermális védőoltás egy mikrotűvel – mely a hagyományos tű méretének tizede – az eddiginél kevesebb, higanymentes oltóanyagot juttat a bőrbe.

Az oltás szinte fájdalommentes, de hatékonyabb is, hiszen a bőrbe adott vakcina gyorsabban váltja ki a védettséghez szükséges immunválaszt. Ennek az a magyarázata, hogy a bőrben található immunsejtekből, erekből és nyirokcsomókból hatékonyabban dolgozza fel a szervezet az oltóanyagot. Az intradermális védőoltás – más influenza elleni védőoltásokhoz hasonlóan – receptköteles, a házi-, illetve az üzemorvos adhatja be.

Az Európában most bevezetett intradermális védőoltás egy mikrotűvel – mely a hagyományos tű méretének tizede – az eddiginél kevesebb, higanymentes oltóanyagot juttat a bőrbe.

Az oltás szinte fájdalommentes, de hatékonyabb is, hiszen a bőrbe adott vakcina gyorsabban váltja ki a védettséghez szükséges immunválaszt. Ennek az a magyarázata, hogy a bőrben található immunsejtekből, erekből és nyirokcsomókból hatékonyabban dolgozza fel a szervezet az oltóanyagot. Az intradermális védőoltás – más influenza elleni védőoltásokhoz hasonlóan – receptköteles, a házi-, illetve az üzemorvos adhatja be. Helyzetkép Becsült adatok szerint a 45. héten közel 7100 influenzaszerű megbetegedést regisztráltak az országban. A betegek 18,9 százaléka gyermek, 44,3 százaléka 15–34 éves fiatal felnőtt, 27,1 százaléka középkorú, 9,7 százaléka 60 éven felüli volt.

A héten 16 beteget vettek fel kórházba influenza, illetve influenzaszerű megbetegedés miatt, négy esetben intenzív ellátásra, háromban gépi lélegeztetésre volt szükség.

Forrás: ÁNTSZ-->