A gazdasági válság, a nehéz piaci helyzet, a forrásszűke miatt az ÉVOSZ számításai szerint országosan körülbelül 2500 milliárd forint értékű építési beruházási volumen maradt el az elmúlt három évben. Köztük ingatlanfejlesztések, kiemelt beruházások, önkormányzati fejlesztések. Nem biztató a szakma szempontjából, hogy az új kormány is törölt további, százmilliárdokat jelentő nemzetgazdaságilag kiemelt beruházásokat.
Vitathatatlanul a lakásépítő vállalkozások az elhúzódó építési piaci válság legnagyobb vesztesei, ezek a piacuk 65 százalékát elveszítették az elmúlt négy évben. Az ÉVOSZ mélypontra számít az idén, szerinte legfeljebb 15-16 ezer új lakást adnak át. Súlyosbítja az ágazat helyzetét, hogy ma már az autópálya-, metró-, hídépítések, környezetvédelmi beruházások nem kompenzálják a magasépítések ágazati átlagot messze meghaladó recesszióját, ez év óta a mélyépítés és az infrastruktúra-építés is erőteljes csökkenést mutat.
A beruházások visszafogásának egyik fő okát a banki magatartásban látja Tolnay Tibor. Mint mondta, a pénzintézetek egyre kockázatosabb kategóriába sorolták az építőipari ágazatot, így ha adnak is kölcsönt valamely vállalkozásnak, azt olyan kamatteher mellett teszik, amelyet szinte képtelenség kitermelni. Egyes információk szerint a garanciadíjak is megduplázódtak az utóbbi időben.
Az ÉVOSZ elnöke 1,5 százalékosra teszi az építőipari árak idei növekedését, ez jóval elmarad az infláció értékétől. Az ágazatban tevékenykedő vállalkozások már évek óta nem tudják továbbhárítani az inflációs hatásokat a végső fogyasztókra. Mindez törvényszerűen vezet a cégek tömeges megszűnéséhez: az év végéig ötezer vállalkozás dobja be a törülközőt. Az ágazatból 60 ezer legális munkavállaló tűnt el az utóbbi négy évben. Az irreálisan alacsony árak vezettek a tartozási láncok kialakulásához is.
Lesújtónak nevezte a szakmai vezető, hogy az építőiparban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 152 ezer forint körül alakul, ez jelentősen elmarad a nemzetgazdasági átlagtól és még inkább a versenyszférától. Félőnek tartja, hogy az olló jövőre tovább nyílik. Ebből a szempontból kedvező ugyan a minimálbérek emelése, másrészről viszont számos kisvállalkozásnak már ma is gondot jelent a mégoly alacsony fizetések kigazdálkodása – hívta fel a figyelmet.
Jövőre sem vár áttörést a szakma, a csökkenő arányú idei szerződéskötések nem adnak okot a bizakodásra. Tolnay Tibor – aki reménykedik az uniós fejlesztések elindulásában – jó esetben is stagnálást, legfeljebb 2-3 százalékos bővülést prognosztizál a piacon. BJA
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.