Startol az épületprogram

Jövőre indul a kormány energiamegtakarítási célú épületfejlesztési programja. A korábban már ismertetett tervekről Bencsik János energetikai államtitkár egy minapi konferencián elmondta, hogy kisvállalkozások, állami és önkormányzati intézmények, társas- és családi házak is pályázhatnak állami támogatásra, a szükséges saját erőhöz pedig kedvező hitelkonstrukció áll majd rendelkezésre. Ennek kialakítása még tart. 2012-től évente akár 100 ezer lakásegységre is kiterjedhet a program, amely 70 ezer új munkahelyet teremthet.

Bencsik János a már majdnem kész energiapolitikai célkitűzések keretfeltételei közül kiemelte az egyensúly fenntartását az erőforrások között, s hogy az energiahordozó-forgalomban a megújulók esetében forrástöbblet legyen. Nemzeti érdeknek minősítette a biztonságos energiaellátás mellett a környezeti szempontok fokozott érvényesítését, az EU energiapolitikájának befolyásolását és az ország súlyával arányos részvételt a globális problémák megoldásában. Az új irányelvek között az erősebb állami szerepvállalást, az energiapiacok szabályozásának javítását, az energiaoktatás fejlesztését és az energetikai információs rendszerek tökéletesítését emelte ki. A mostani helyzetet azonban átmenetinek tekinti, vagyis az állam szabályozó szerepe a költségvetés stabilizálása után szerinte csökkenhet.

Bencsik János már korábbi rendezvényeken is bejelentette, hogy a Nemzeti cselekvési terv szerint áramtermelésünk forrásain belül 2020-ra 14,6 százalékra kell nőnie a megújulóalapú energiahordozóknak. A Magyar Energia Hivatal (MEH) számára ezzel kapcsolatban készített tanulmányok kimutatták, hogy az elképzelés megvalósításához legalább 1200 milliárd forintos beruházásra van szükség, amelynek akár a 80 százalékát is tőkepiaci és magánberuházásoknak kell adniuk. „Egy ilyen volumenű fejlesztés nem pusztán az energetikai szektort érinti majd. Ezért elengedhetetlen hozzá a hosszú távon is kiszámítható szabályozás, különben a nagyvállalatok csak komoly kockázati felárral hajlandók beruházni” – mutatott rá cége közleményében Varga Ferdinánd, a Boston Consulting Group nemzetközi stratégiai tanácsadó cég ügyvezető igazgatója.

A Nemzeti cselekvési tervhez a MEH és a Pylon Kft. közös hatástanulmánya három forgatókönyvet készített, három különböző cél szerint. E célok: a legkisebb beruházás, a legnagyobb munkahelyteremtés és a legnagyobb mértékű CO2-kibocsátás-csökkentés. A legelső kerülne az említett 1200 milliárd forintba. Megvalósítása során 363 megawattnyi megújulóalapú áramtermelő kapacitás jönne létre. A legtöbb munkahelyet teremtő változat már mintegy 2600 milliárd forintot vinne el, de 1650 megawatt új kapacitást hozna. A legnagyobb károsanyagkibocsátás-csökkentéshez csaknem 3500 milliárd forint befektetésre lenne szükség, ám ekkor több mint 4000 megawatt áramtermelő kapacitás épülne az országban. Varga Ferdinánd szerint azonban kérdéses, hogy az utóbbi megközelítéshez szükséges szerkezetátalakítás miként vezényelhető le, és találkozik-e a befektetői preferenciákkal. Ha ugyanis változnak a támogatások, csökkenhet a nemrég még kiemelt kapacitások jövedelmezősége is. Ez ismét rossz üzenet lehet a hosszú távú befektetést fontolgatóknak, azaz éppen a szükséges beruházások megvalósulását kérdőjelezi meg.

A tanulmány végkövetkeztetése szerint alapvetően a legnagyobb munkahelyteremtéssel járó fejlesztéssorozatba érdemes belevágni. SzZs–BHL

alkuk az energiaszolgáltatókkal

a támogatások helyének, súlyának korrigálása

az energetikához kapcsolódó ipar tudatos fejlesztése

az energiaszegénység csökkentése

a fogyasztóvédelem erősítése

alkuk az energiaszolgáltatókkal

a támogatások helyének, súlyának korrigálása

az energetikához kapcsolódó ipar tudatos fejlesztése

az energiaszegénység csökkentése

a fogyasztóvédelem erősítése-->