Kijózanító pofont kapott Németország: nem elég tankokat gyártani a gazdaság talpra állításához

Szárnyalnak az európai hadiipari részvények, hatalmas megrendeléseket kapnak a cégek, az oroszokkal való tartós szembenállásra készülő Európai Unió önti a pénzt fegyverbe és katonai infrastruktúrába. Ezt az új reményt kapta Brüsszeltől a német ipar és a német gazdaság a zöldforradalom helyett. Az élet azonban egyelőre különböző formákban rácáfol, hogy harcjárműveket és lőszert gyártani elegendő stratégia a megroppant versenyképesség helyreállítására. Erre utalnak például a pénteken közölt német ipari megrendelési adatok.

Röviden:

• a megrendelések 2,9 százalékkal visszaestek júliusban az előző hónaphoz képest, 
• pedig az elemzők 0,5 százalékos emelkedést vártak,
• április óta egyetlen hónapban sem nőttek a megrendelések, és egy év alatt hét hónapban visszaesés volt.

Emlékeztető: Közép-Európa legnagyobb gazdaságai mind erősen függnek a német gazdasági teljesítménytől. A legjobban az exportra támaszkodó Szlovákia, Magyarország és Csehország: ezer szálon kapcsolódnak Európa legnagyobb gazdaságához, legerősebben az autóiparon keresztül.

Német gazdaság: az EU stratégiáját áthangolták a hadiiparra

A vámháború és a hozzá kapcsolódó várakozások erős ingadozásokat okoztak Európa külkereskedelmében idén, de a német ipar kilátásait illetően javulásra volt remény. A versenyképességét illetően már évekkel ezelőtt láthatók voltak a problémák, a 2020-as években pedig sorban érkeztek a pofonok:

• a világjárvány, majd az ezt követő logisztikai problémák,
• minden német atomerőmű bezárása,
• a háború, amelynek során felrobbantották az Északi Áramlat gázvezetéket, és amire hivatkozva politikusaik leszakították a németeket az olcsó orosz energiáról,
• a kínaiak előretörése a zöldátállásban, 
• miközben Scholz kancellár német kormánya béna kacsává vált,
• majd következett a vámháború.

Az elmúlt körülbelül egy évben Ursula von der Leyen második ciklusában az Európai Bizottság elnökeként áthangolta az unió gazdasági stratégiájának fókuszát a zöldenergiáról a hadiiparra a költségvetési tervekben, és ugyanez történt Németországban Merz kancellár alatt, az elhatározott hatalmas kiadási programok azonban csak évek alatt lendülnek mozgásba. És marad a nagy kérdés, hogy a védelmi ipari fókusz elegendő mértékben hozzájárul-e az európai versenyképesség javításához.

A Rheinmetall aranykora nem feltétlenül jelenti a német ipar aranykorát

Az európai hadiipari részvények már tavaly nyár óta szárnyalnak, a német Rheinmetallé csak az idén majdnem 190 százalékot emelkedett, pénteken is hozzáadva egy százalékot a borzasztó ipari megrendelési adatok dacára. 

A német védelmi ipari óriás megrendelési könyvei évekre előre megteltek, ezt példázza a vállalat gyors terjeszkedése az Ukrajna körüli régióban, amit interaktív térképen mutattunk be. A hadiipari fordulat „mellékterméke” azonban az, hogy fenn kell tartani hozzá a kontinens megosztottságát – legalábbis Von der Leyen és szövetségesei ezt jövendölik –, különben ellenség híján megkérdőjeleződik az igyekezet. A versenyképességnek márpedig ez nem segít.

A német ipar egészét láthatóan nem menti meg, ha a Rheinmetall lőszergyárakat épít Romániában és Bulgáriában, vagy növeli a harcjárművek gyártását: ez inkább a Rheinmetall aranykorát előlegezi meg, nem a német iparét vagy a hozzáláncolt közép-európaiét. A megrendelési számokban ugyanakkor hullámokat vethet a hadiipar. 

A júliusi meredek visszaesést például az okozta, hogy 36,8 százalékkal zuhantak a megrendelések a repülőgépek, hajók, vonatok és katonai járművek kategóriájában.