Cégek a „közösségi” hálókon
A cégek ennek ellenére egyelőre mégis meglehetősen óvatosan használják a szóban forgó felületeket – derül ki több nemzetközi felmérésből. Ezen a téren a legdinamikusabbak a technológia fellegvárának számító USA-ban, ami érthető is, hiszen mint azt az amerikai Edison Research legutóbbi elemzése mutatta, ott már a lakosság közel fele kapcsolódik valamelyik közösségi portálhoz. Azok száma pedig, akik naponta többször is ráklikkelnek ezekre a felületekre, az elmúlt két esztendőben a tengerentúlon több mint kétszeresére nőtt, megközelíti a 40 milliót.
A téma köré ott már számtalan szakértői, tanácsadói vállalkozás is épült az utóbbi években, igaz, a közösségi médiát használó cégek elenyésző része alkalmaz célirányos stratégiát webes megjelenésének építésére.
A magyarországi cégek egy része is ott van már a közösségi oldalakon, de ezeket a felületeket még a lehetőségeiken alul használják – mondja Siska Mátyás, a Merlin Communications közösségimédia-szakértője. Egyelőre nem igazán látják, hogyan profitálhatnak belőlük, csak a kommunikációjuk kiegészítő elemeként tekintenek rájuk. Eddig főként termékek kampányaihoz kötődő akciók idején figyelhető meg a cégek intenzívebb jelenléte a közösségi oldalakon – teszi hozzá. Ennek megfelelően ezzel a területtel itthon eddig inkább a marketingkommunikációért felelős beosztottak foglalkoztak.
A legismertebb közösségi oldalak egyre többféle konstrukcióval ösztönzik a vállalatok értékesítésorientált megjelenését – nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy a közösségi kommunikáció közvetlensége nem csupán segíthet, de az egyik legfontosabb kommunikációs csatornává válhat a céges hírnevet érintő krízishelyzetek megoldásában is. A PR- és marketingfunkciók együttes és hatékony működtetéséhez azonban gondosan megtervezett és profin kivitelezett jelenlétre van szükség. Ezért a közösségi médiában nem a megjelenések darabára számottevő, hanem a vállalat kommunikációs céljaival és PR-stratégiájával együtt gondolkodni képes szakértő(k) költsége, akiket azonban hosszú távon elengedhetetlen foglalkoztatni – hangsúlyozta Siska Mátyás.
Nemzetközi szinten a cégek harmada tervezi, hogy a következő két-három évben rendszeresen monitorozza a közösségi megjelenéseket, több mint az egynegyedük hajlandó ezzel kapcsolatban komolyabb beruházásokra is – ezt állapította meg a közelmúltban a Harvard Business Review elemzése, amely a SAS Institute megbízásából készült. A Gartner amerikai piackutató napokban kiadott jelentése szerint a dologból évről évre jobban profitálhatnak az alkalmazásfejlesztők, a céges közösségi médiamegjelenést segítő szoftverekre az idén 770 millió dollárt költenek a cégek világszerte, ez mintegy 16 százalékkal több, mint az előző évben.
Történeti háttér
A közösségi oldalak megjelenése a Web 2.0 korszakra vezethető vissza, ekkor jelentek meg az első olyan szolgáltatások, amelyek tartalmát maguk a felhasználók kreálták. Majd jött a social site-ok korai korszaka, itthon az Iwiw, amelyet eleinte sokan telefonkönyvként használtak, ezen keresztül bővítették kapcsolati hálójukat. Ezek az internetes felületek azonban ennél sokkal többre képesek. A vállalkozások számára üzleti szempontból azért fontosak, mert rajtuk keresztül közvetlenül is elérhetők a céges ügyfelek. Ez a kapcsolat ráadásul kétirányú, nemcsak a vállalat üzenhet a vevőinek, hanem a különféle blogbejegyzésekben maga is szembesülhet a róla vagy a termékeiről alkotott véleményekkel, ez egyben gyorsabb reakciókra is lehetőséget adhat. A közösség nagy részét érintő események – például közlekedési sztrájkok – esetében kézenfekvőbb lehet a helyzetet a saját honlap helyett egy ilyen közösségi felületen ismertetni. A közösségi oldalak sok esetben ügyfélszolgálati funkciót is betölthetnek. A cég bekapcsolódhat az ügyfeleknek a termékei használhatóságával foglalkozó „párbeszédébe”.
