Bizakodásra ad okot, hogy 2010-ben közel kétszer annyi cég (43 470) vált átlagosnál kisebb kockázatúvá, mint amennyinek a kockázatossága egy év alatt jelentősen romlott. Ha a legkockázatosabb és a legkevésbé rizikós kategóriákba történő elmozdulást vizsgáljuk, szintén pozitív tendenciát figyelhetünk meg.
Tavaly 1124 volt azon cégek száma, amelyek év elején még a legveszélyesebb, több mint 10 százalék bedőlési valószínűségű kategóriába (D&B Rating 4) tartoztak, és év végére már a legbiztonságosabbak (D&B Rating 1) táborát erősítették. Lényegesen kevesebb, 434 cég vált 2010 során legkevésbé kockázatosból erősen kockázatossá.
A nagyszámú kockázatosságban bekövetkező változás arra utal, hogy már nem elég évente megvizsgálni az üzleti partnerek megbízhatóságát, mivel az a jelenlegi változékony gazdasági környezetben akár hetente is változhat, és válhat a megbízhatónak tartott cég is erősen kockázatossá, vagy fordítva - jelezte Keleti József, a Dun & Bradstreet ügyvezető igazgatója. Egyik hónapról a másikra átlagosan 30 ezer cég kockázatossága, vagy ajánlott hitelkerete változik, de vannak olyan hónapok is, amikor ez a szám eléri a 90 ezret.
A meglepetések elkerülésének egyik módszere, hogy minden üzletkötés esetén aprólékoson ellenőrzik a cégek vevőik megbízhatóságát, és alaposan megbizonyosodnak róla, hogy az adott cég kiegyenlíti majd a neki kiállított utalásos számlákat.
Ez a módszer az állandó vevőknél nehezen járható út, mivel a folyamatos vevőellenőrzés és hitellimit felülvizsgálat rengeteg időt és energiát igényel, ennek évenkénti vagy félévenkénti elhalasztása viszont nagy veszteségeket okozhat. A legmegfelelőbb módszer a kockázatosság változásának figyelésére az állandó monitorozás, és ez alapján a hitellimit rendszeres felülvizsgálata.
Az üzleti partnerek kockázatosságának, ajánlott hitelkeretének, tőkeerejének vagy fizetési moráljának változásáról szóló automatikus értesítések rengeteg fejfájástól kímélhetik meg a cégek pénzügyi döntéshozóit. Így heti szinten tisztában lehetek a vállalatok azzal, hogy egy üzleti partnerük kockázatosabbá vagy kevésbé kockázatossá vált, és megtehetik a szükséges lépéseket a veszteségek elkerülése érdekében.
A vevők folyamatos kockázatosság-figyelésének nemcsak a veszteségek és a nem fizetések elkerülésében van nagy szerepe, hanem az ügyfélmegtartásban is. Amikor egy korábban kockázatosnak tartott vevő megbízhatósága javul, akkor a fizetési feltételeken is lehet könnyíteni, nagyobb hitelkeretet kaphat, vagy a kiadható áru mennyiségét is lehet növelni, ezáltal javítva az ügyfélelégedettséget és a vevők hűségét.
A kockázatosság változásfigyelése azért is különösen fontos, mivel a jó cégminősítés már akkor képes reagálni partnereik pénzügy helyzetének negatív irányú változására, amikor még az nem nyert nyilvánosságot. Előfordulhat az is, hogy még a kockázatossá váló cégben sem tudatosul, hogy „baj van”, de önkéntelenül olyan lépéseket tesz, ami a fizetésképtelenség felmerülésének nagyobb valószínűségére utal, a D&B minősítése ezt is tükrözi.
