Csőd előtt a sertéstermelők

Bezárhatja sertéstelepeit számos gazdálkodó a drasztikus takarmánydrágulás és az alacsony felvásárlási árak miatt – derült ki a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségén (MOSZ) belül működő sertéstermelői tagozat tegnapi ülésén. Egyes állattartók már meg is kezdték állatállományaik felszámolását, mások pedig a közeljövőben hozhatnak hasonló döntéseket. Szakértők szerint a mostani leépüléssel újra több százezerrel zsugorodhat a mintegy 3,1 millió darabra tehető, jelenlegi országos sertéslétszám. A csökkenés a belföldi húsellátást nem veszélyezteti, de a húsipar importfüggősége tovább erősödhet – húzzák alá iparági szakértők.

A sertéságazati válságot az váltotta ki, hogy a kilogrammonkénti önköltség 400 forintra nőtt a gabonapiaci árrobbanás hatására, miközben a felvásárlási árak a német dioxinbotrány nyomán 280-300 forintra estek. Így a gazdálkodók most a hízók értékesítésén kilogrammonként akár 100 forintot is bukhatnak. Tapasztalataik szerint ráadásul az ország egyes régióiban tényleges takarmányhiány alakult ki, így az irreálisan magasnak tartott, 59-61 ezer forintos tonnánkénti terményárak mellett sem lehet kukoricához jutni. A piaci viszonyok stabilizálásához – derül ki a termelői számításokból – legalább 30 százalékos hús-, illetve sertésáremelésre lenne szükség, de ilyen mértékű drágításra kevés az esély az élelmiszerláncok ellenállása miatt. A rossz piaci helyzetben további feszültséget okoz, hogy a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) nem hirdette meg az ágazatnak korábban beígért idei támogatásokat. Ezért a sertéstartók sürgetik, hogy a tárca a tavalyról járó, 6 milliárd forintos állatjóléti forrást azonnal fizesse ki, az idei állatjóléti pénzeket pedig előre hozva, negyedéves bontásban folyósítsa.

A termelők igényt tartanak az állati hullák ártalmatlanítási támogatására, illetve a közelmúltban kilátásba helyezett, takarmányvásárlást ösztönző kedvezményes MFB-s forgóeszközhitelre is. Emellett azt szorgalmazzák, hogy a kormány a sertéstartóknak szabadítsa fel a meglévő állami gabonakészleteket. Van elegendő gabona az országban, de a likvid tőke hiányzik ahhoz, hogy a termelők megvásárolhassák takarmányszükségletüket – jelentette ki Feldman Zsolt, a VM helyettes államtitkára. Hozzátette: a mai nehézségekhez hozzájárul, hogy a sertéságazat rossz termelési szerkezettel csatlakozott az Európai Unióhoz. A helyettes államtitkár a hiányzó hazai sertéstámogatások és hitellehetőségek meghirdetését ígérte, hosszabb távon pedig további források folyósítását sem tartotta kizártnak. A minisztérium az uniós területalapú támogatásoknál (SAPS) engedélyezett 10 százalékos nemzeti átcsoportosítási lehetőségből különítene el újabb pénzeket a sertéstartók számára.