Kivárnak a megújulóberuházók

A hazai bankok adatszolgáltatása alapján az elmúlt év utolsó negyedében folyósított hiteleken belül 5 százalékra esett az energiaprojektekre felvettek aránya a második negyed 30 százalékáról, és 2011 első hónapjaiban sem jobbak az arányok. Igaz, a számok értelmezését nehezíti, hogy bankon belül egy energetikai beruházás megjelenhet a vállalati, a projekt-, a nemzetközi vagy akár a szindikált hitelek között is. Az is befolyásolhatja a számokat, hogy az adott kölcsönt milyen ütemezéssel hívják le. Mindazonáltal a vizsgált időszakban megfeleződött a beruházásokra felvett összegek nagysága, de a bankok könyvein belül az energetikai hitelek aránya a 2010 első félévi mértékről 2010 végére az alacsony új hitelfelvétel és törlesztések miatt egyenesen mérséklődött.

„A csökkenés mégis egyértelmű, ezt támasztják alá az MKB Bank piaci tapasztalatai, valamint a más pénzintézetekkel – például szindikált hitelek kapcsán – folytatott egyeztetések” – válaszolt lapunknak a bank projektfinanszírozási osztályának a vezetője.

Gulyás Olivér az okot a piaci, de főleg a szabályozásbeli bizonytalanságokban látja. Míg tavaly ősszel még több fejlesztő hozott létre céget megújulóenergia-beruházásra, és sok esetben beszerezte az engedélyeket is a 2011 tavaszára tervezett indításhoz, azóta mégis a kivárás mellett döntöttek. Az év végi visszajelzések alapján március–áprilisra jelezték, hogy a fejlesztők döntenek a beruházások újraindításáról. 2010 végén még átadtak egy-két biogáz-létesítményt, ma egyetlen jelentősebb új projektről sem hallani.

A szélerőműprojektek tulajdonosai sincsenek irigylésre méltó helyzetben. Tavaly hiába remélték, hogy már abban az évben új tender lesz a visszavont helyett, s ma sem tudni, mikor lesz kiírás.

Nyitott, a kapcsoltenergia-támogatás folytatása is, s általában véve: milyen lesz az a jogi és szabályozási rendszer, amely megengedi a hosszabb távra tervezést és azt, hogy – Gulyás Olivér szavaival élve – ne kelljen a kabátot folyamatosan újragombolni. VG