Megszakadhat a haszonbérleti jog

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) csúsztat, amikor azt állítja, hogy Magyarországon több százezer hektárnyi parlagon maradt terület van, mert bár a földek jogi helyzete gyakran rendezetlen, a földművelők ez év tavaszán is elkezdték a termelést – mondta el lapunknak Horváth Gábor. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) a főtitkára hozzátette: annak ellenére, hogy a szeptember óta működő új földalapkezelő több mint fél éve nem írta ki a bérleti pályázatokat, a termelők a kultúrállapotot fenntartják. Ez egyébként kötelességük is a föld új termelőnek való átadásáig. Horváth Gábor szerint a korábbi szerződések megújításának elmaradása „tendenciózus törekvés”, amelynek célja a régi haszonbérleti jogviszonyok megszakadása, így a bérlői előjogok megszűnése. Ezzel egy „új használói kört akarnak kedvezményezett helyzetbe hozni” – tette hozzá a főtitkár.

A Vidékfejlesztési Minisztérium tegnapi közleménye szerint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet megbízási szerződéseket köt a gazdálkodókkal a hasznosítatlan állami földek megművelésére legfeljebb egy gazdasági évre, amíg a földek jogi helyzete nem rendeződik.

A közleményben foglaltak szerint az NFA megkezdte az ingatlanok jogi állapotrendezését és auditálását, amely várhatóan augusztus 31-re fejeződik be. Ezután valósulhat meg megnyugtatóan a területek pályáztatással történő rövid és középtávú hasznosítása – áll a közleményben, amely szerint a kormány birtokpolitikai irányelveinek megfelelően az NFA lehetőséget teremt elsősorban a családi gazdálkodóknak, a kis- és közepes agrárvállalkozóknak, illetve az Agrár-környezetgazdálkodási programban részt vevőknek, hogy állami földeket műveljenek megbízási szerződés keretében a területek nyilvános pályázati hasznosításáig, de legfeljebb egy évig.

A tárca azt állítja: a korábbi földalapkezelő vagyonnyilvántartásának átvétele után kiderült, hogy az előző kormány elhibázott birtokpolitikája miatt jelenleg több százezer hektárnyi állami tulajdonú terület hever parlagon.

A földalapkezelő megújulása és a szeptemberben felállt új szervezet tétlensége miatt az állami tulajdon gyakorlatilag egy éve gazdátlan. Az előző kormány idején már nem, a választások óta eltelt időszakban még nem újította meg a lejárt szerződéseket a földalapkezelő – mondta el Horváth Gábor, majd hozzátette: ennek ellenére a szóban forgó földek most sem gazdátlanok, nem hevernek parlagon, hiszen a korábbi bérlők jellemzően folytatják a termelést, bár jogi helyzetük valóban rendezetlen.

Az ügyben a Világgazdaság szerette volna megszólaltatni a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet is, ám lapzártánkig nem válaszoltak megkeresésünkre. B. L.

Raskó: Minden földet termőre fogtak

Kizárt, hogy Magyarországon több százezer hektárnyi parlagon fekvő termőterület lenne, néhány ezer, legfeljebb néhány tízezer hektárnyi ilyen föld van – cáfolja a VM közleményét Raskó György agrárközgazdász is. Aki vidékre megy, láthatja, hogy gyakorlatilag minden szóba jöhető, belvíztől nem sújtott területet bevontak a termelők a gazdálkodásba, hiszen a rendkívül magas terményárak miatt ma „nem lehet megbukni” a növénytermesztéssel – tette hozzá. A hazai termelők körében van is kapacitás az ilyen területek megművelésére. Fontos, hogy minél előbb megkössék a megbízási szerződéseket. Mivel március van, már csak a kukorica, a napraforgó, valamint a tavaszi árpa vetése jöhet szóba, ám a magas felvásárlási árak miatt ez most kifizetődő lesz – tette hozzá Raskó.