Olcsóbb energiához jutnak - még az ivóvíz ára is csökken

Újszilváson az önkormányzat minden lehetőséget megragad, hogy folyó kiadásait csökkentse. Petrányi Csaba polgármester szerint spórolni elsősorban az önkormányzati intézmények energiafelhasználásán lehet, az alternatív energialehetőségek kiaknázása ezért a középtávú önkormányzati gazdálkodás kulcskérdése. „Négy éve fogtunk a fejlesztési terveink elkészítésébe, a beruházásaink most fordulnak termőre. Az idei költségvetésünk lesz az első, amelynek kiadási oldalán érezhető nyomot hagynak a költségcsökkentő beruházások” – mondta lapunknak.

Az első alternatív energiát hasznosító fejlesztésük több mint hároméves múltra tekinthet vissza. „A kísérletezést kicsiben kell kezdeni. A LEADER program 2 millió forintos támogatásával olyan napkollektoros rendszert alakítottak ki az idősek napközi otthonában, amely hőcserélő segítségével képes rásegíteni az ottani központi fűtésre” – meséli a polgármester. A kísérlet bevált, ezért is vágtak neki a két nagyságrenddel nagyobb forrásigényű geotermikus fűtési projektnek.

A 385 milliós összköltségű beruházást kisebb részben bankhitelből, nagyobbrészt az EGT és a Norvég Alap pályázatán elnyert támogatásból valósítják meg. Ennek révén szinte valamennyi önkormányzati intézményt megújuló energia felhasználásával fűtenek majd. Geotermikus fűtése lesz a polgármesteri hivatal mellett a faluháznak és a könyvtárnak, az óvodának és a hozzá tartozó konyhának, az általános iskolának és a szomszédos fedett sportcsarnoknak is.

Az egy termelő és egy viszszanyelető újszilvási kutat viszonylag kis költséggel létesítették – nem túl mélyről, 450 méterről hozzák a felszínre a viszonylag hűvös fűtővizet. „A hőmérséklete mindössze 33 fok” – mondta Petrányi Csaba, ebből azonban igyekeznek kihozni a legtöbbet. A sorba kötött hőszivattyúk egymás után „veszik le” a hasznosítható energiát, míg 15 fokra nem hűl a víz, amelyet azután visszasajtolnak eredeti rétegébe. A hőcserélők villanyfogyasztása bizony megdrágítja a fűtőrendszer működését, ráadásul a visszatáplálás sem olcsó mulatság.
A rendszer tervezői azonban most azon dolgoznak, hogy a hátrányból (anyagi) előnyt kovácsoljanak. A többszörös hőhasznosítás után a víz elég hűvös és baktériummentes ahhoz, hogy ivóvízként hasznosíthassák. Így nemcsak a település artézi ivóvíz-kitermelését tudják kiváltani, hanem a műszakilag rendkívül körülményes visszatáplálást is megspórolhatják – annak költségeivel egyetemben. „Ha elkészül, ez lesz az ország első fűtő- és ivóvizes projektje, amely mintaként szolgálhat a többi önkormányzatnak is” – büszkélkedett Petrányi Csaba.

Az előkészítés alatt álló napelemparkos projektjüket szintén referenciaértékűnek szánják. A kivitelezésével elsőnek valósulna meg Magyarországon napcellás áramtermelő rendszer, a részben külső befektetőre alapozott pénzügyi konstrukció szintén újdonságszámba megy majd.

Ebből 58 millió szolgált önerőként az EGT és a Norvég Alap geotermikus pályázatához, amelyen további 327 millió vissza nem térítendő támogatást nyertek el. A hévizes fűtőrendszer révén 12 millió forint értékű gáz felhasználását sikerül kiváltani, ez – csak az önerőt számolva – hat-hét év alatt jöhet vissza.

Ebben az időtartamban már a hőszivattyúk működtetése miatt megemelkedett áramköltségük megtérülése is benne van. „Az önkormányzat villanyfelhasználása 30 százalékkal nő majd, egy tavaly szeptemberi kormányrendelet azonban lehetővé tette, hogy ún. h-tarifával, kétharmad áron vásároljuk a hőszivattyúzáshoz szükséges áramot” – magyarázta a polgármester, hogyan sikerül elérniük 45 százalékos megtakarítást a korábbi energiaköltségeikhez képest.

A fáradt hűtővíz ivóvízként történő hasznosításával egy-egy fűtési szezonban további hárommillió forintot takarít meg az önkormányzat.

Ebből 58 millió szolgált önerőként az EGT és a Norvég Alap geotermikus pályázatához, amelyen további 327 millió vissza nem térítendő támogatást nyertek el. A hévizes fűtőrendszer révén 12 millió forint értékű gáz felhasználását sikerül kiváltani, ez – csak az önerőt számolva – hat-hét év alatt jöhet vissza.

Ebben az időtartamban már a hőszivattyúk működtetése miatt megemelkedett áramköltségük megtérülése is benne van. „Az önkormányzat villanyfelhasználása 30 százalékkal nő majd, egy tavaly szeptemberi kormányrendelet azonban lehetővé tette, hogy ún. h-tarifával, kétharmad áron vásároljuk a hőszivattyúzáshoz szükséges áramot” – magyarázta a polgármester, hogyan sikerül elérniük 45 százalékos megtakarítást a korábbi energiaköltségeikhez képest.

A fáradt hűtővíz ivóvízként történő hasznosításával egy-egy fűtési szezonban további hárommillió forintot takarít meg az önkormányzat. -->