Derűlátóbb a fehéráruipar

Optimizmusra okot adó jeleket lát a magyarországi értékesítésben Füle Norbert, a Háztartásigép-gyártók Európai Tanácsa (CECED) magyarországi egyesülésének elnöke. A háztartási készülékek vagy más néven fehéráruk hazai piaca 2007-ben fordult erőteljes lejtmenetbe, a visszaesés azóta tart, mértéke az utóbbi két évben az eladott darabszámokra vetítve együttvéve elérte a 38 százalékot. Magyarországon a 2000-es évek közepén még meghaladta az egymilliót az évente gazdára talált mosógépek, hűtők, mikrók stb. száma, ez a mutató ma alig több mint 800 ezer. Összehasonlításul: az ugyanekkora népességű Csehországban tavaly 1,2 millió készüléket adtak el.

Mostantól viszont itthon már reménykedhetünk abban, hogy a visszaesés megáll. Az első negyedév már igazolta is a várakozásokat – mondta Füle Norbert. Azért nem árt óvatosnak lenni – tette hozzá –, mert a korábbi visszaesésnek nemcsak a világméretű válság volt az oka, hanem hozzájárultak a hazai fogyasztói szokások is. Mi, magyarok a vásárlási döntéseinkben nem vagyunk eléggé racionálisak – vélekedett –, előbb veszünk egy új tévét vagy mobiltelefont, még akkor is, ha inkább egy korszerűbb mosógépre, hűtőre vagy mosogatógépre lenne szükségünk.

A legutóbbi felmérések szerint a magyar háztartások 40 százalékában 10 évnél idősebb háztartási gépek működnek, ebben a tekintetben a régión belül sereghajtók vagyunk. A hazai fogyasztók többsége egyszerűen azért nem cserél készüléket, mert a régi még működik – ez nem racionális döntés. A korábbi készülékek ugyanis energiafalók, tehát nemcsak esztétikai és könnyebb használhatósági szempontból érné meg a csere, hanem áramköltség-megtakarítási aspektusból is – mutatott rá a CECED elnöke.

Az energiahatékony háztartási gépek térnyerése gyorsulni látszik, egyre többen vásárolnak A++-os modelleket – mondta Belényesi Zsolt, az Electrolux Lehel Kft. belföldi értékesítési divíziójának igazgatója. A háztartási gépek cseréjét Európa több országában központi programokkal is támogatják. Volt ilyenre példa tavaly Magyarországon is, de a hatása a szakma által reméltnél kisebb volt.

„Mi azt szerettük volna, hogy szélesebb körben és legalább 100 ezer készülék cseréje férjen bele az erre a célra átcsoportosított egymilliárd forint központi támogatásba. Az előző kormány azonban elsősorban alapítványokon, helyi közösségeken keresztül támogatta a hátrányos helyzetű emberek mosó- és hűtőgépbeszerzéseit, de azokat teljes összeggel. Ilyen keretek között végül csak 20 ezer készülék cseréjére volt mód – hangsúlyozta Füle Norbert. Megjegyezte továbbá, hogy az új kormánnyal is leült már a szakma, vizsgálják, hogyan indítható újra a projekt.

Az év hátralévő részére vonatkozó előrejelzésekben még optimistább, úgy véli, az adórendszer változása nyomán egyes hazai fogyasztói rétegeknél – főként a jobb módú családoknál – több pénz marad. Hisz abban is, hogy visszatérhet a piacra az áruhitel.

Az árakra szerinte annak ellenére nem panaszkodhatnak a vásárlók, hogy a korábbi folyamatos árzuhanás után az utóbbi néhány évben már valamelyest drágultak a készülékek, az időközben megdrágult nyersanyagok s a forint gyengülése miatt. Összességében azonban egész Európában Magyarországon a legalacsonyabb a fehéráruk árszintje. A hazai kiskereskedelmi árak 25 százalékos áfatartalom mellett is 15 százalékkal alacsonyabbak az uniós átlagnál.

Az árverseny azonban továbbra is nagyon kiélezett, ebbe a szakkereskedők egy része vagy belerokkant, csődbe ment, vagy kivonult.

Nálunk a fehéráruk értékesítésében kiugróan magas a hipermarketek aránya, a teljes értékesítésben eléri a 35 százalékot, míg máshol Európában ennek alig a fele a jellemző. De nagy kérdés, hogy mi lesz az online csatornával. Európában ez a legjobban növő szegmens. Magyarországon azonban még nagyon szétaprózott a piac, külföldről még nem jöttek be a nagyok. A kisebb hazai netboltok pedig még keresik a helyüket, jó esetben beszerzési társulást alkotnak – húzta alá Belényesi Zsolt. Nálunk még 7 százalék az aránya az online eladásnak, Csehországban ez a mutató már 18 százalék.

Az értékesítési csatornák közül az utóbbi években a legnagyobb hátrányba a beépített készülékeket árusító konyhastúdiók kerültek. Ezeknek a vállalkozásoknak a többsége alultőkésített, ez nehézséget okoz a válságos idők átvészelésében. A kereslet nyomott, visszaestek az újlakás-építések, kevés a lakásfelújítás. Biztató jel ugyanakkor, hogy ebbe a szegmensbe már bejött egy-két nagy nemzetközi cég is, látva a későbbi felfutás előjeleit. A hazai fehérárupiac a márkákat tekintve is átalakulóban van, a régi nagyok mellett egyre több távol-keleti cég is megjelent, főként azok, amelyek Európába tudták telepíteni a gyártás egy részét.

Füle Norbert, aki a CECED-elnökség mellett cégvezetője a Gorenje Budapest Kft.-nek is, kérdésünkre az általa képviselt márka magyarországi sorsának az alakulására is kitért. A Gorenje a 90-es évek elején a hűtőgépek, fagyasztók értékesítésében magasan piacvezető volt, aztán elkényelmesedett, hagyta felfutni maga mellett a később érkezett riválisokat, az Electroluxot, a Whirlpoolt, a Bosch-Siemenst, az Indesitet. A kétezres évek közepén alig 3-4 százalék volt a piaci részesedése, azóta ismét növekedni kezdett, most 11-12 százalékon áll. Ez szerinte részben annak is köszönhető, hogy az anyacég az utóbbi években nagynevű formatervezőkkel kezdett el dolgozni, a vevők egy része ugyanis egyre inkább egyedi dizájnú készülékekre vágyik.

A legdinamikusabban növekvő keresletet az ázsiai piac mutatja, amely a globális eladások 36 százalékát adja. Európában mintegy 180 millió olyan fehéráru van, amely 10 évesnél öregebb, ezen belül a mosógépek átlagéletkora meghaladja a 12, a hűtőgépeké a 17 évet.

A legdinamikusabban növekvő keresletet az ázsiai piac mutatja, amely a globális eladások 36 százalékát adja. Európában mintegy 180 millió olyan fehéráru van, amely 10 évesnél öregebb, ezen belül a mosógépek átlagéletkora meghaladja a 12, a hűtőgépeké a 17 évet.-->