„A civilizáció ma az erőforrá-sok túlfelhasználásán alapszik, harminc év alatt például 70 százalékkal bővült és tovább nő a globális energiafelhasználás, az összetétele viszont érdemben nem változott a megújuló energiahordozók javára. Stratégiánk első peremfeltétele tehát az, hogy milyen energiahordozóhoz mennyire és mennyi ideig férünk hozzá” – közölte Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a Gazdálkodási és Tudományos Társaságok Szövetségének tegnapi rendezvényén. A második peremfeltétel a fosszilis energiahordozók gyors égetése miatti globális éghajlatváltozás lassítása. Tavaly 950 természeti katasztrófa történt, 295 ezer ember halálát és 130 milliárdos anyagi kárt okozva. A harmadik Magyarország energetikai sérülékenységének kérdése. A felhasznált energia bő 60 százalékát importáljuk – a gáznál 82 százalék fölötti az arány –, erőműveink öregszenek, hatásfokuk alacsony, ahogyan megújulóenergia-termelésünk 7,3 százalékos aránya is. Épületeink közben pazarolják az energiát, és nincs energetikai szempontú közlekedésfejlesztési stratégiánk sem. (Viszont már készül, s a kötött pályás közösségi közlekedést részesíti majd előnyben.)
E peremfeltételekből következnek az energiafüggés csökkentésének fő eszközei is: a takarékosság, a megújulóenergia-termelés növelése, a biztonságos atomenergia-termelés fenntartása, a közös európai energia-infrastruktúra létrehozása és egy sokfunkciós mezőgazdaság kialakítása.
Sorra véve a felsorolt eszközöket: a közintézményi épületek energiatakarékossági beruházására létre kell hozni egy állami ESCO céget (e konstrukcióban a beruházást az elért megtakarításból finanszírozzák). A gönyűi erőműéhez hasonlóan 55-60 százalékosra vagy a fölé kell növelni erőműveink ma 30-35 százalékos átlagos hatásfokát.
A paksi atomerőmű élettartam-hosszabbítása megkerülhetetlen, ahogyan a 2030 után végleg kieső blokkok pótlása is. Az viszont kérdés Bencsik János szerint, hogy szükség lesz-e további blokkokra, azaz az atomenergia arányának a növelésére is. A társadalmi vitára bocsátott anyag többféle energiamix-kombinációt is kínál, az „antiatom” változat kapcsán azonban érdemes kiemelni, hogy megvalósítása gázigényünk évi 8 milliárd köbméteres bővülésével és szén-dioxid-kibocsátásunk növelésével járna.
A gáznak így is fontos, sőt, növekvő szerepe lesz az áramtermelésben. A hazai szén- és lignitvagyonnal viszont csak stratégiai tartalékként számol a tervezet, de „figyelni kell azokat a technológiai fejlesztéseket, amelyek révén 2030 után a lignitalapú áramtermelés versenyképessé tehető” – jelentette ki az államtitkár.
A térségi energiahálózatba való bekapcsolódás fő eszköze például a déli gázfolyosó bármely vezetékéhez való kapcsolódás, az észak–déli gáz- és olajtengely létesítése (szlovákiai interkonnektor, HAG-bővítés), de szükség lesz a szivattyús tározós erőműre is, akár más Kárpát-medencei országokkal is közösen.
A sokfunkciós mezőgazdaságban létrejön az élelmiszer- és az energiacélú termesztés összhangja.
A kapcsolt erőművek esetében a támogatást a hasznos hő előállítása után kalkulálják majd. Júliustól életbe lép a biomassza-erőművek által felhasználható faanyagra vonatkozó szabályozás, a nyár közepétől pedig a termálvíz-hasznosítást érintő új szabályozás.
A kapcsolt erőművek esetében a támogatást a hasznos hő előállítása után kalkulálják majd. Júliustól életbe lép a biomassza-erőművek által felhasználható faanyagra vonatkozó szabályozás, a nyár közepétől pedig a termálvíz-hasznosítást érintő új szabályozás.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.