késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Az átlagos megélhetéshez tartozó jövedelem európai összevetésben
Napjaink közgazdasági diskurzusainak egyik fontos eleme a jövedelmi, megélhetési viszonyok elemzése, köztük az egy főre vagy egy háztartásra jutó rendelkezésre álló jövedelmek országonkénti összehasonlítása, azaz annak a kérdésnek a boncolgatása, hogy nemzetközi összevetésben vajon Magyarország miképpen teljesít, milyen pozíciót foglal el. A téma kiváltképp érdekes, hiszen a hazai nemzetközi összevetésben viszonylag alacsonyabb fogyasztás és magasabb megtakarítás összességének figyelembevételével Magyarország kifejezetten jól teljesített 2010 óta.
A téma egy további aspektusát tárgyalva az Európa Projekt egyik kérdését elemzem. A 2016-tól folyó Európa Projekt kutatás keretében az idei felmérésben volt egy olyan kérdéskör, amely azt vizsgálta, hogy az emberek a különböző jóléti szintekhez mennyi konkrét jövedelmet társítanak. A kérdések pontosan így szóltak: „Jelenlegi háztartásának egészére gondolva, Ön szerint mekkora havi nettó, adózás utáni összbevételre volna szüksége háztartásának?” A válaszokat egy főre vetítve euróban kellett megadni a nagyon szűkös megélhetéshez (átlag/fő, euró); szerény megélhetéshez (átlag/fő, euró); átlagos megélhetéshez (átlag/fő, euró); jó megélhetéshez (átlag/fő, euró); nagyon jó megélhetéshez (átlag/fő, euró).
A kérdésre adott válaszoknál több elemzési lehetőség is nyílik, amely közül az egyik annak vizsgálata, hogy az átlagos megélhetéshez szükséges jövedelmet vajon milyen mértékűre becsülik az egyes országokban, továbbá az egyes országokban kialakult aktuális árszint/árszínvonal mekkora vásárlóerőt is jelent ezáltal.
Az átlagos megélhetéshez szükséges összegekről szóló listát Svájc (3074 euró/fő), Norvégia (2333 euró/fő) és Dánia (1915 euró/fő) vezetik, míg a legkisebb egy főre jutó összegeket Görögországban (765 euró/fő), Romániában (656 euró/fő) és Magyarországon (580 euró/fő) becsülik. Az EU27 átlaga 1226 euró/fő, továbbá a régiós országokban a lengyel (846 euró/fő) és a szlovák (856 euró/fő) adatok közel azonosak, míg a cseh átlag ennél magasabb (1068 euró/fő).
Az átlagos árszintet EU27 = 100 (price level index) – ami az egyes országok relatív drágaságát vagy olcsóságát hivatott mérni a termékek és szolgáltatások költségei által – figyelembe véve, majd az egyes országokhoz tartozó szinteket, továbbá az egyes megélhetési szintekhez tartozó átlagos egy főre jutó euróban denominált összegeket vizsgálva megállapítható az, hogy az egyes országokhoz tartozó összegeknek mekkora a „vásárlóereje”. Ezek alapján az a kép rajzolódik ki, hogy tömörebb a mezőny, amelyet Norvégia vezet Svájc és Svédország előtt. Míg a sort Szlovákia, Görögország és Magyarország zárja.
Az eredményeket különbözőképpen lehet interpretálni: egyrészt az átlagos megélhetéshez a legnagyobb átlagos euróösszeget Svájcban adták meg a megkérdezett ezerfős mintában, ugyanakkor itt kiemelkedően magas az árszint (174), így Norvégia az alacsonyabb árszint index (124) miatt előzni tudott annak vásárlóerejében mérve. Ami a lista végén álló országokat illeti, Szlovákiában és Görögországban az EU árszintjéhez (100) képest viszonyítva magasabb az árszintindex, rendre 84,7 és 86, míg Magyarországon 73,5. Ez okozza az országrangsor végén álló országok sorrendjének módosulását.
Az eredményeket úgy lehet értelmezni, hogy a lista elején lévő országokban, ahol magasabb összegeket társítanak az átlagos megélhetéshez egyrészt a megélhetés költségei magasabbak, emellett magasabb vásárlóerőt is igényelnek a megkérdezettek.
Továbbá az alacsonyabb átlagos euróösszegeket megjelölő országokban az alacsonyabb árszintek mellett az EU átlagához képest relatíve alacsonyabb „további vásárlóerőt” tartanak szükségesnek az átlagos megélhetéshez.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.