Atomról szélre vált Berlin

Több oldalról is támadás érte a német kormány vasárnapi döntését, amely szerint bő tíz éven belül minden atomerőművet leállítanak az országban. A németek részben szélenergiával pótolnák a nukleáris energiát – kérdés, mindez megfizethető és kivitelezhető lesz-e.

Nem múlt el vihar nélkül tegnap a német kormány azon bejelentése, miszerint legkésőbb 2022-ig minden atomerőművet bezárnak az országban. Az egyik legnagyobb német energiaipari cég, a több atomerőműben is részesedéssel rendelkező RWE például közölte: jogi lépéseket fontolgat a kormány döntése miatt. Szintén kritizálta a lépést Dieter Zetsche, az egyik legnagyobb német autógyártónak számító Daimler vezére is, aki úgy véli: az atomenergiáról, mint az energiaellátás megfizethető módjáról való lemondás „egyértelműen rizikót” jelent a német ipar számára. Szerinte a politika a fukusimai atomkatasztrófa után „erősen érzelmek által vezérelve” kezelte a kérdést. Anne Lauvergeon, a francia Areva vezére pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy a német kormány „tisztán politikai döntést” hozott vasárnapi ülésén. Magyarul: az ősszel még az atomerőművek élettartamának meghoszszabbításáról határozó kabinet saját érdekében is jobbnak látta, hogy enged a Fukusima után erősen atomenergia-ellenessé váló közhangulat nyomásának.

A kormány vasárnap éjjelbe nyúló tárgyaláson határozott arról, hogy alapesetben 2021-ig minden atomerőművet le kell állítani Németországban. Ettől a menetrendtől csak akkor lehet eltérni, ha elhúzódik az átállás a megújuló energiaforrásokra: ebben az esetben három nukleáris létesítmény maximum egyéves haladékot kaphat, tehát az energiaellátás biztosítása érdekében 2022-ig működhet.

A kormány döntött arról is, hogy nem indítja újra a Japánban történt katasztrófa után leállított hét régi atomerőművet. Igaz, az egyiket közülük 2013-ig készenléti állapotban tartja, hogy szükség esetén pótolni tudja az esetleges energiahiányt. Újraindítására főleg borúsabb téli napokon kerülhet sor, amikor a napenergia szerepe visszaszorul, és a szomszédok fokozódó energiaigénye miatt importból sem lehet fedezni a szükségleteket.

Szintén komoly pofon az atomenergia-ipar számára, hogy a kabinet fenntartja a szektorra kivetett különadót. A tavalyi megszorító csomag keretében megszavazott adó 2016-ig él, és évente 1,3 milliárd euró bevételt jelent a költségvetésnek.

A szélkerekek országa lehet Németország

Tavaly a német atomerőművek biztosították az ország energiaigényének 22 százalékát, míg 24 százalék barnaszénből, 19 kőszénből, 17 megújuló energiákból, 14 földgázból, a fennmaradó pár százalék pedig egyéb energiaforrásból származott. A zöldenergián belül a legnagyobb szeletet hat százalékkal a szélenergia hasította ki. A kormány 2020-ra 35 százalékra növelné, azaz megduplázná a megújulók arányát, sőt, egyes elképzelések szerint 40-50 százalékos arány is reális lehet. A legnagyobb szerepet a szélenergia kapná, amelynek súlyát 23 százalékra, a jelenlegi négyszeresére növelnék. Ennek oka, hogy állítólag a szélerőmű-kapacitásokat lehet leginkább relatív olcsón és gyorsan kibővíteni. Igaz, a terv megvalósításához mintegy 4500 kilométernyi új villamosvezeték-hálózatot kellene kiépíteni, hogy a tengerparti szélkerekek által termelt áramot az ország belsejében fekvő ipari centrumokba is el lehessen vezetni. Emellett a hagyományos energiaforrások egy részét is fejlesztené a kormány: az új szénerőművek építésének felgyorsítása mellett a jelentős részben az Oroszországból érkező földgáz szerepét is növelnék az energiaellátásban.